Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
258 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005. állapotainak diagnózisában, terápiájában. Mintegy szerkesztési középpontba kerül a felnőttkor többnyire a részleges foghiányos állapot problémaköreivel: extrakció vagy implantáció, csak megfelelő számú implantáció a túlkezelés helyett, habituális vertikális dimenzió-csökkenés a fogazatban és a harapásemelés mértéke, a közvetlen implantátum-terhelés feltételei és összehasonlítások a vezető implantátum-rendszerekkel teljesíthető esztétikus rekonstrukciókban. Az „interdisciplináris megközelítés” a fogpótlás, a fogszabályozás, az implantológia, a parodontológia integrációs lehetőségeit tárgyalta, konkrétan C. Marinello, N. Zitzmann, R. Mericske-Stern svájci professzorok főelőadásaiban: szigorúan prognózisra építő kezeléstervezés eredményes fogszabályozó és parodontológiai beavatkozás után, hiányos páciens-együttműködés esetén radikális fogeltávolítás és biztonságos számú implantátum-elhelyezés hangsúlyozásával. Az elfogatlanodás okozta kényszert a páciens leginkább a fronti régiókban érzi, és ennek rehabilitációját várja közvetlen a fogvesztés után. Ahogy a konferencián tapasztalható volt, a fogpótlástan kétféleképpen nő fel ehhez az igényhez: saját eseteket kirakatba tevő bemutatásokkal, vagy jól szervezett követéses vizsgálatok evidenciáival. A nemzetközi fejlődés különböző fokozatai ezek alapján jól követhető. Az egész fogorvosi világot felvonultató „college” jellegben Dél-Koreától Skandinávián át Európán keresztül Amerika, Ausztrália számos központjáig, valamint természetesen Japánig vezető protetikus szakemberek fóruma alakult ki a fogorvosi biomechanika, technológia és a biológia sokrétű témakapcsolásaival. A kongresszuson 100 rendkívül színvonalas előadás hangzott el, és 189 posztert állítottak ki. A témaválasztás felölelte a fogpótlás egészét, kiegészítve a határterületekkel és társtudományokkal folytatott együttműködéssel. Világosan körvonalazódott, hogy lassult az utóbbi években tapasztalt rohamos innováció. Az előadások és poszterek tapasztalata alapján inkább az elmúlt évek fejlesztéseinek klinikai vizsgálataira helyeződött a hangsúly. Ezen törekvéseken belül került sor Szabó Gyula-Benke Bea előadására, melyben akrilát alaplemez üvegrosttal történő megerősítésével szerzett jó tapasztalatokat ismertették. Hasznosak voltak azok az előadások, amelyek néhány anyag és módszer alkalmazása esetén óvatosságra és alapos megfontolásra késztetnek. A fémmentes kerámia-restaurációkkal szerzett legújabb klinikai tapasztalatokról főleg japán szerzők számoltak be. A vizsgálatok mindegyikében közös volt, hogy körültekintő és átgondolt indikáció és tervezés esetén kedvezőek az eredmények mind esztétikailag, mind funkcionálisan (Conserva E., Hikita K.). De hibákról is beszámoltak, melyek a rögzítés pontatlanságából, a technikai utasításoktól való eltérésből is eredhet (Miara H.). Magyar részről a poszterszekcióban két munkánk került bemutatásra. Szabó Gyula és Marcin Pietras klinikai esete a Class III anomália esetén fellépő felnőttkori protetikai kezelési terv nehézségeire hívta fel a figyelmet. Másik poszter ágyhoz kötött betegek ellátásának speciális szempontjait foglalja össze „Prosthetic Treatment of Patient with Sclerosis Multiplex” címmel. Új terápiás módszerek kialakulását mutatták azok az előadások és poszterek, melyek a különböző dento-alveoláris elváltozások genetikai hátterét, molekuláris módszereit ismertették (Mussano R, Nagao D., Ogino Y.). Az informatika rohamos fejlődése a protetikai tervezés számítógépes hátterét teremtheti meg. Ez elsősorban esztétikai problémák esetén nyújt már ma is használható információkat orvos és páciens oldalról is (Herbout B.). Sürgető követelmény a páciensek részéről az implantációs fogpótlásoknál a rögtöni terhelés, a minél előbbi funkció viszszaállítása. A háromdimenziós diagnosztikára épített, elektronikusan vezérelt műtéti sablon és alaplemez-készítés, közvetlen műtét utáni szájba helyezés jelent meg T. Balshi: „Immediate Loading: Teeth in a day” című referátumában. Az itt ismertetett koncepciók számos eleme nem „evidence” alapú, de mutatja az erőteljes technikai innovációt. Ennek tömeges elterjedésével számolni kell, amely egyben a költségek csökkenését is magával hozza a jövőben. Kréta természeti szépsége megfelelő hátteret biztosított a konferenciának, és számos szakmai kapcsolat megerősítésére nyílt alkalom. Dr. Szabó Gyula Dr. Marada Gyula Pécs Beszámoló a Dented-ADEE közös találkozójáról Athénban 2005. szeptember 7-10. között tartotta 31. kongresszusát Athénban az ADEE (Association for Dental Education in Europe), melyet a DentEd III találkozója előzött meg. Mindkét, immáron már közösen tevékenykedő szervezet fő célkitűzése a fogorvosképzés egységes rendszerének kidolgozása Európában, amely a tervek szerint a munkaerőpiacon is szabad átjárhatóságot biztosítana majd a jövőben. A DentEd III program, melynek finanszírozása a 2004-2007 közötti időszakra a brüsszeli költségvetéstől 650 000 € biztosított, előzőleg kidolgozta ajánlását a mai „európai” fogorvos profiljáról és kompetenciáiról (EurJ Dent Educ2005; 9:98-107). Jelenleg a program keretében az oktatási struktúrát illető, valamint az európai egyetemek közti átjárhatóságot biztosító, ún. európai transzfer kredit rendszerre való ajánlások kidolgozása volt napirenden. A második napon az ADEE kongresszusa kezdődött, melynek témája ezúttal a posztgraduális oktatás volt. Figyelemre méltó áttekintéseket hallhattunk az európai képzési rendszerekről, az egyes ráépített szakképesítések formáinak megoszlásáról Európa egyes országaiban. A képzési formák nagyon tág határok között változnak, ami az egyes országok eltérő történelmi, kulturális és gazdasági hátterei miatt érthető. Az ún. ráépített szakképesítések száma a nyugat-európai országokban egészen minimális, s ez a szám kelet felé egyre növekszik. Külön előadás foglalkozott a tudomány, azon belül a Ph.D.-képzés szerepével a posztgraduális oktatásban. Sajnos valamilyen kommunikációs hiba folytán, az előadó magyar adatokkal nem rendelkezett, s ez arra hívta fel figyelmünket, hogy bár a magyar Ph.D.-képzés követelményei magasan megfelelnek az európai normáknak, de azok adminisztrálása az általános orvoskari adatoktól jól elhatárolódva történjen, megjelenve az interneten, s igen fontos lenne a Ph.D.-tézisek angol nyelvű közzététele is. Mindenesetre a tudományos tevékenység bevonása a posztgraduális képzésbe fokozott jelentőséget kapott az ajánlásban. Több előadás foglalkozott a távoktatás szerepével és lehetőségeivel is, valamint igen figyelemre méltó volt Elza Mylona, az Univ. Stony Brooks of New York dékán-helyettesének előadása a curriculumok megújításának szükségességéről, mely igen találóan ecsetelte a megkövesedett tantervek betegségeit, pl.: „curriculo-sclerosis, curriculo-hypertrophy” stb. (Ez a megújítás a Semmelweis Egyetem
