Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-12-01 / 6. szám

252 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005. I. táblázat A fogpótlások alapanyagaként szereplő fémötvözetek pontos százalékos összetétele Au Ag Pt In Rh Ru Pd Ga Ni Co Cr Mo Nb Sí Fe Ce Wiron­­­­­­­-65-22,5 9,5 1 1 0,5 0,5 Wirobond­­­­­­­­-61 26 6-1 0,5 0,5 Begopal 6 6,2-6,3-0,1 75,4 6-­­­­­­­Pontostar 85,6-11,4 2,3 0,2-­­­­­­­-0,5-je - viszkózus jellege és gélképző tulajdonsága miatt - az elektrokémiai méréseinket nagymértékben zavarta, mivel komplexet képzett az oldódás során kilépő fémio­nokkal. Ezért az elektrokémiai méréseket 0,9%-os fizi­ológiás sóoldattal [1,11] végeztük el, a műnyálat pedig meghagytuk az immerziós eljárással végzett kitéti vizs­gálatok elektrolit közegének. A korrózió jellegét és sebességét laboratóriumi kitéti vizsgálattal, illetve elektrokémiai polarizációs módszer­rel határoztuk meg. A kitéti vizsgálat során a próbatesteket korróziós közeg hatásának tettük ki, azaz hosszú ideig (4-6 hét) mérő­kádban lévő elektrolit oldatba (szintetikus nyálba) merí­tettük (3. ábra). A korrózió meglétét és jellegét szabad szemmel, illetve optikai mikroszkóp (Optiphot III, Nikon) segítségével detektáltuk. A korróziósebesség mérésének gyorsabb módsze­re az elektrokémiai polarizációs vizsgálat, lényegé­ben egy galvánelem működéséhez hasonlítható [1, 2, 1. ábra. Hengeres próbatest 2. ábra. Összeszerelt implantációs modell 3. ábra. Kitéti vizsgálatok során használt mérőkád, a benne lévő próbatestekkel szeszereit implantációs modelleket készítettünk (1-2. ábra). Vizsgálati közegként egyrészt sósavval savanyí­tott (pH 4) szintetikus methocel-alapú műnyálat hasz­náltunk [2], melynek karboxi-metil cellulóz összetevő-10-13]. Az eljáráshoz 3 elektródás mérőcellát szerel­tünk össze, amelynek ún. munkaelektródja a vizsgálan­dó fém, az ellenelektródja platinaelektród, a harmadik pedig a referenciaelektród, amely Kálóméiból készült

Next

/
Thumbnails
Contents