Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005. 253 4. ábra. Az elektrokémiai polarizációs vizsgálathoz használt 3-elektródás mérőcella 5. ábra. Lyukkorrózió jelenléte a Ni-Cr ötvözeten kel-króm és a kobalt-króm ötvözetek azonban lokális korrózióra hajlamosak voltak, főleg azokon a területeken, ahol felszíni sérülés, a felület inhomogenitása, illetve a határterületek pontatlan illesztése volt megfigyelhető [16]. A nikkel-króm ötvözeten elsősorban lyukkorróelektród volt (4. ábra). A mérőcellában az elektródok minden esetben fiziológiás sóoldatba merültek. A mérésekhez CMS 300, illetve CMS 105 típusú mérőrendszer szolgált. Valamennyi vizsgálat 38 °C-on, levegővel érintkező oldatban történt. A mérések során állandó potenciálkülönbséget biztosítottunk a munka- és referenciaelektród között, és mértük az ezen potenciálkülönbség fenntartásához szükséges áramot, amely a munka- és ellenelektród között folyt át. Ez az áram az ún. korróziós áram, amely arányos a korrózió sebességével. Minél nagyobb az áramerősség, annál gyorsabban megy végbe a fémen az oldódás. A következő lépésben galvánkorróziós mérést végeztünk, ahol a munkaelektród titánból, a referencia- és ellenelektród pedig nikkel-króm, kobalt-króm, nagy palládium-tartalmú és aranyötvözetből készült. A két fém közötti feszültséget - az áramkörbe szerelt külön feszültség- és ellenállás-szabályozóval - nullára kalibrálva azt az állapotot tudjuk modellezni, amikor a két fém a szájban direkt érintkezik egymással. így a két pólus között átfolyó áram akkor felel meg a korróziós áramnak, amikor az elektródok közé iktatott feszültségmérő nulla értéket jelez. A potenciodinamikus módszerekkel meghatározott feszültség-áram-görbéket grafikonon ábrázoltuk. Eredmények A kitéti vizsgálatok eredményei szerint a titán jól ellenállt a korróziónak, rajta semmilyen oldódási folyamat nem ment végbe. Hasonlóan viselkedett a nagy palládiumtartalmú ötvözet és a fémkerámiái aranyötvözet is. A nik-6. ábra. Foltos korrózió jelenléte a Co-Cr ötvözeten zió (5. ábra), a kobalt-króm ötvözet felületén pedig ún. „foltos” korrózió jelent meg (6. ábra). Az elektrokémiai vizsgálatok eredményei, amelyeket grafikusan ábrázoltunk, alátámasztják a kitéti vizsgálatok során tapasztaltakat. A 7. ábra anód-polarizációs görbéi az adott fémötvözetek elektrokémiai viselkedését mutatják. A görbékről leolvasható, hogy a titánon nagyon kis mennyiségű áram folyik át, még nagy potenciálkülönbség esetén is. A palládium-ötvözet és az aranyötvözet görbéi hason-
