Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 5. sz. 2005. 205-212.

Hírös-Dent Fogászat, Kecskemét*

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Fogorvostudományi Szak

Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék**

Fogágybetegek komplex parodontológiai és orthodonciai kezelésével szerzett 10 éves tapasztalataink

DR. KISS ENDRE*, DR. KOVÁTS EMESE*, DR. PÉTER GABRIELLA*, DR. GORZÓ ISTVÁN

Azoknál a fogágybetegeknél, ahol a parodontális rögzítőszövetek pusztulása olyan nagyfokú, hogy a fogak nem képesek a helyükön maradni normális okkluziós erők mellett sem, fogelmozdulás, fogvándorlás figyelhető meg. Ilyen betegeknél a teljes gyógyulás érdekében a szerzők parodontológiai kezelés után, orthodonciai kezelést alkalmaztak. A parodontológiai szempontból szanált felnőtt betegek biztonságosan fogszabályozhatók, ezekre a speciális esetekre vonatkozó törvényszerűségeket, alapszabályokat betartva. Az ily módon kezelt, komplex kezelésben részt vevő betegek esetén, hoszszabb távon jobb eredmény érhető el, és kisebb a fogvesztés. Az eredeti helyükre visszaszabályozott fogak nemcsak esztétikailag szebbek és könnyebben tisztíthatóak, de funkció szempontjából is jobban használhatóak.

Kulcsszavak: fogágybetegség, fogelmozdulás, parodontológiai és orthodonciai terápia, komplex kezelés

Bevezetés

Előrehaladott fogágybetegségben szenvedők jelentős részénél esztétikailag is igen kedvezőtlen képet találunk az egyes fogak vagy fogcsoportok elvándorlása miatt. Sokszor a fogvándorlás az első vagy egyetlen ok, ami miatt orvoshoz fordul a beteg. Köszönhető ez talán annak, hogy a krónikus fogágy-gyulladás többnyire fájdalom nélkül fennálló elváltozás, ezért a betegek könynyebben halogatják a fogorvos időbeni felkeresését, így több elhanyagolt, illetve előrehaladott esettel találkozunk, mint kellene. Itt említendő még a talán speciális magyarországi helyzetkép. Ez a páciensek és fogorvos kollégák egy részénél tapasztalható bizalmatlanság a parodontológiai kezelések hosszú távú kimenetelét illetően, valamint a megfelelő számú szájhigiénikus hiánya is nagy hátrányként jelentkezik.

Azon betegeknél, ahol a fogágybetegség olyan fokú, hogy fogelmozdulás is megfigyelhető, de a fogat vagy fogakat még menthetőnek ítéltük, a parodontológiai kezelés után fogszabályozó kezelést alkalmaztunk a teljes rehabilitációhoz. „Csak” parodontológiai kezeléssel ugyanis részeredményt érhetünk el, mert a fogelmozdulás okozta esztétikai eltérés fonációs, okkluziós, illetve funkcionális zavart is magában hordozhat [9, 11,

12, 18]. A kezelési terv így két részből áll, egy parodontológiai, illetve egy orthodonciai kezelési tervből. Ennek megfelelően szükség van parodontológiai és orthodonciai diagnózisra is. Nincs standardizált metódus a felnőtt fogágybetegek fogszabályozó kezelését illetően. Egyedi tervet kell készíteni, felhasználva a biomechanika alapszabályait, orthodonciai tudásunkat, az individuális eltérések kezelésére.

Az eltérések 3 csoportba sorolhatók: 1. Mezialis diasztéma, vagy résesség kialakulása a fogak között, különös tekintettel a fronttájékon. 2. Résesség kombinálódva a felső frontfog vagy fronfogak elongációjával. 3. A kisőrlők vagy nagyőrlők elfordulása, vagy bedőlése, mely az okkluzió kollapszusához, illetve a harapási magasság csökkenéséhez vezethet [12].

Felnőttkori fogszabályozásról lévén szó, figyelembe kell venni, hogy a csontsejtek aktivitása lecsökkent, a csontszövet kollagénban gazdagabb. Ez azt jelenti számunkra, hogy a fogszabályozásba bevont fogaknál a nyomási oldalon könnyebben alakulhat ki hialinos degeneráció [3,9,12], A nemkívánatos mellékhatás elkerülésére kisebb erőket kell alkalmaznunk a fogszabályozás során, esetenként intermittálóan. Nagyon fontos a megfelelő számú és tulajdonságú horgonyfog megválasztása is, mely különösen nehéz lehet hiányos fogazat, illetve

Érkezett: 2005. február 25. Elfogadva: 2005.április 21.