Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-10-01 / 5. szám
200 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 5. sz. 2005. 1. ábra. 35 éves szervátültetett férfi páciens. Az ínyduzzanat papilláris szerkezete még előrehaladottabb állapotban is megfigyelhető 2. ábra. 43 éves, cyclosporint és kalciumcsatorna-blokkolót szedő férfi páciens ínyhyperpláziájának klinikai képe. A nehezen tisztítható fogpótlás körül az ínyduzzanat fokozottabb né, illetve a hatékony szájhigiénét akadályozó elálló, vastag szélű tömések, restaurátumok következtében kialakult gyulladás súlyosbíthatja. A szövettani kép az íny kötőszövetében a fibroblasztok poliferációját, a kollagén mátrix felszaporodását mutatja, amelyhez fokozott vaszkularizáció és váltakozó mértékű gyulladásos sejtes beszűrődés társul. A hámban parakeratózis és akantózis jelei mutathatók ki [36]. A gyógyszerek okozta IH patomechanizmusa pontosan még nem tisztázott, de nagy valószínűséggel olyan multifaktoriális folyamatról van szó, amelyben a plakk okozta gyulladás, a lokális irritáció, a gyógyszer mellékhatása és a genetikai diszpozíció együttesen felelős a kialakult állapotért [14,16, 35, 36]. A célsejtek a fibroblasztok, a makrofágok és a myofibroblasztok [6,10]. Gyógyszer hatására a fehérje-felépítő és -lebontó folyamatok közötti egyensúly megbomlik, főként az intracelluláris kalciumionok csökkenése miatt, amely kötőszövet felszaporodásához vezet [36]. Az irodalom nem egységes a dentális plakknak a folyamat kialakulásában betöltött szerepét illetően. így az sem egyértelmű, hogy milyen oki és milyen korrekciós kezelés alkalmazható és milyen kezelési protokollok vezetnek célra. A követéses vizsgálat célja volt annak ellenőrzése, hogy a szájhigiéné javításával és a beteg megfelelő monitorozásával milyen mértékben őrizhetők meg a korrekciós sebészeti eredmények és milyen mértékben csökkenthető a recidiva veszélye az ínyduzzanatot okozó gyógyszerek állandó szedése mellett. Vizsgálati anyag és módszer A Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján 14 vese-, illetve májtranszplantált beteg komplex parodontális kezelését értékeltük és követtük nyomon a kezdeti parodontális kezelést követő 5 éven keresztül. A betegek a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikájáról kerültek a transzplantációt követően, egyénileg változó időben parodontológiai kezelésre. A parodontális kezelési tervet a beteget transzplantáló orvossal konzultálva állítottuk fel. A parodontális kezelés első szakaszában lépésről lépésre helyreállítottuk a betegek szájhigiénéjét. Az ultrahangos szupragingivális depurálást követően eltávolítottuk a plakk-retenciós tényezőket, majd elvégeztük az alapos szubgingivális depurálást és gyökérsimítást. A túlérő töméseket lepolíroztuk, a rossz koronákat eltávolítottuk (3. ábra). Ezt követően a betegeknél helyi érzéstelenítésben kvadránsonként ismételt szubgingivális kürettálást végeztünk. Lege artis gingivektómiát lehetőleg nem végeztünk, csupán a parodontális kürettel a nagyon fellazult szerkezetű (szőlőfürtszerű), ínyszéli és interdentális szöveteket távolítottuk el. Ezt követően a betegek több alkalommal részesültek szájhigiénés oktatásban. A parodontális kürettek után több hétig alkalmaztunk chlorhexidines szájöblítést. 0,2% Corsodyl (GSK) oldattal öblített naponta két alkalommal. A professzionális szájhigiénés fázis végeztével a parodontális sebészi fázis tervezése előtt betegeinknél több hónapos megfigyelési periódust iktattunk be, hogy értékeljük a szövetek gyógyulási képességét és a páciensek motivációját. 3a. ábra. 42 éves veseátültetett, cyclosporint és kálciumcsatornablokkolót rendszeresen szedő férfi páciens klinikai képe
