Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2004. 167 II. táblázat A vizsgált alanyok fogászati félelem és szorongás értékei nem és kor szerinti bontásban Csoport DAS DFS STAI-S STAI-T (n) (átlag) (átlag) (átlag) (átlag) Nem lány 342 13.3 ±3.1 53.0 ± 15.5 41.4 ± 10.9 45.9 ±9.9 fiú 207 11.5 ± 3.3 46.6 ± 15.0 36.8 ±9.5 40.3 ±8.8 Életkor (év) 12 92 10.4 ±3.3 45.2 ± 15.5 33.0 ± 10.2 37.0 ±8.4 13 47 11.6 ±3.4 47.4 ± 17.1 32.8 ±9.2 40.3 ± 10.0 14 31 11.3 ± 2.7 47.6 ± 14.6 35.4 ±9.3 40.2 ±9.4 15 110 13.0 ±2.7 53.9 ± 13.9 42.6+9.8 45.2 ±8.1 16 112 14.2 ±2.8 54.0 ± 15.5 42.2 ±9.0 47.2 ±9.7 17 94 12.9 ±3.2 49.8 ± 15.6 43.5 ± 10.4 45.8 ±9.6 18 57 13.2 ±3.3 52.0 ± 14.5 41.7 ± 10.1 46.8 ±9.7 19 6 12.2 ±4.6 50.8 ± 14.6 40.0 ±7.3 45.7 ±7.3 Összes 549 12.6 ±3.3 50.6 ±25.1 39.7 ± 17.1 43.8 ±9.9 III. táblázat IV. táblázat A fogászati félelem és szorongás értékek Pearsonkorrelációi (** = p<0.01) DAS DFS STAI-S STAI-T DAS 1.00 DFS 0.70** 1.00 STAI-S 0.35** 0.28** 1.00 STAI-T 0.37** 0.35** 0.56** 1.00 Az V. táblázatban a DBS kérdőív összesített átlagát és az egyes részkérdéseire adott válaszok átlagát mutatjuk be 203 alany (lásd: „Vizsgált populáció és módszer”) véleménye alapján . Mint látható, a DBS kérdőív összesített átlagértéke magas. A négy „legsúlyosabbnak” ítélt probléma (pontszám: 3.3-3.8 között) az alanyok részéről a 2., 6., 11., és 13. részkérdéssel kapcsolatos, melyek közt a 2. és a 13. kérdés vélhetően arra utal, hogy az orvosok „időnyomás alatt” dolgoznak [10], a 6. és 11. kérdés pedig elsősorban az orvos-beteg kommunikáció tényezőiből vezethető le. Megbeszélés Az I. táblázat adataiból leolvashatjuk, hogy a vizsgált erdélyi (partiumi) magyar kisebbséghez tartozó gyermekek szorongásértékei (STAI-S:39.7, STAI-T:43.8) magasabbak az anyaországi gyermekpopuláción mért értékeknél (saját korábbi méréseink 8-15 éves korcsoportban: STAI-S: 36.3, STAI-T: 38.8 [4]; 14-18 éves korcsoportban: STAI-S:39.6, STAI-T: 41.5 [8]). A mért szorongásértékek inkább az anyaországban élő felnőtt lakosság adataira hasonlítanak. (Saját korábbi méréseink felnőtt populáción: STAI-S: 40.5, STAI-T: 42.2 [8], A DFS-skála egyes kérdéseire adott válaszok átlaga A fogászat elkerülése 1. kezelésre bejelentkezni képtelen 1.9 ±1.2 2 kezelésre elmenni képtelen 1.3 ± 0.8 Vegetatív idegrendszeri aktivitás kezelés alatt 3 izomfeszítés 2.5 ±1.1 4 szapora légzés 1.8 ± 1.0 5 izzadás 2.1 ± 1.1 6 émelygés, hányinger 1.6 ±0.9 7 gyorsabb szívverés 2.4 ± 1.1 Szituációs és stimulus okozta félelmek 8 időpontot kér 1.9 ± 1.0 9 közeledik a rendelő felé 2.5± 1.2 10 váróban ül 2.8± 1.2 11 fogorvosi székben ül 3.1 ± 1.3 12 érzi a rendelő szagát 2.6 ±1.3 13 meglátja a fogorvost 2.9 ± 1.3 14 meglátja az injekciós tűt 3.6 ±1.3 15 érzi, hogy injekciót kap 3.3 ± 1.4 16 meglátja a fúrót 3.2 ± 1.3 17 meghallja a fúrót 3.0 ± 1.3 18 érzi a fúró okozta rezgést 2.9 ± 1.3 19 fogkőeltávolítás 2.4 ± 1.1 20 általában mennyire fél a fogászattól 2.7 ± 1.2 Vágó értékei: STAI-S: 41.2, STAI-T: 43.0 [24]; Sipos értékei: STAI-S: 41.5, STAI-T: 43.0 [21].) Az I. táblázatbó\ azt is láthatjuk, hogy az erdélyi (partiumi) kisebbségben élő gyermekek fogászati félelem