Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
136 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2005. 1. kép felelően a fogászatnak csak azt a kis részét tárgyalja, amelyre az orvosképzés keretein belül a gyakorló orvosnak feltétlenül szüksége van. A 29 fejezetből álló mű rövid történeti áttekintést követően a fogak fejlődésével és szöveti szerkezetével ismerteti meg az olvasót. Ezt követi a fogak leírása, a fogak elrendeződése, a fogsorok, majd a fogzás. A 3. fejezet az állcsontok, ízületek, izmok, erek, idegek, nyálmirigyek bonctanáról szól. Ezt egy élettani rész követi a nyálelválasztásról, a rágásról, a nyelésről, a szopásról. A korral járó szájelváltozások ismertetését a mikroorganizmusok tárgyalása követi. Az 5. fejezet a rendellenességekről szól, benne a fogazat és a lágyrészek rendellenességeiről. A betegvizsgálat leírását követően kerül sor a fogszuvasodás kóroktanának és terápiájának ismertetésére. Ezt a fogbél-betegségek követik, majd a fog eredetű gyulladások. A foglazulás után a gócfertőzéseket, majd az érzéstelenítéseket tárgyalja. A13. fejezet a fogeltávolításról szól, benne a műszerek, majd az esetleges szövődmények ismertetésével. A következő fejezet a szájnyálkahártya betegségeit tárgyalja, mind az önálló, mind más betegségekkel kapcsolatos elváltozásokat. Az idegrendszeri zavarok szájtüneteinek bemutatását a nyálmirigybetegségek tárgyalása követi. Az egyik legterjedelmesebb fejezet foglalkozik a daganatokkal, majd ezt követően traumatológiai ismeretekhez juthatunk. A könyv utolsó részében rövid fejezetekben tárgyalják az egyes fogorvosi szakterületek (gyerekfogászat, fogszabályozás, fogpótlástan) kérdéseit, csupán tájékoztató jelleggel. A könyv végén receptgyűjteményt és étrendi utasításokat találunk. 1962-ben német nyelven jelent meg az időskorúak fogászati ellátását leíró összefoglaló mű, „Gerostomatologie” címmel. A Balogh Károly-MolnárLászló-Schranz Dénes-Huszár György szerzőnégyes könyve [10] megismertet minket ezen korosztály stomatológiai állapotának jellemzőivel, s ezt követően ismereteket szerezhetünk az ebben a korosztályban alkalmazható terápiákról. 1970-ben megjelent a vidéki fogorvosképzés egyik vezető oktatójának, Adler Péternek kifejezetten általános orvostan-hallgatóknak írt tankönyve „Stomatológia” címmel [1]. A szerző a mű előszavában elismeri ugyan, hogy a „leendő fogorvos főiskolai oktatásának különválasztása” az orvosképzéstől a fogászati ellátással szembeni társadalmi igényt a társadalom anyagi erejének túlzott igénybevétele nélkül is kielégíthetővé teszi, de véleménye szerint továbbra is szükséges az általános orvostanhallgatók fogászati oktatása. Az ő esetükben azonban az oktatásnak nem a fogorvosi gyakorlatban használatos speciális (mondhatni „fogorvosi”) beavatkozások ismertetése és elemi szintű gyakoroltatás a célja, hanem csak az általános orvosi műveltség megszerzése. 1981-ben jelent meg Tóth Károly „Fogászat” című [46] könyve. A művet szerzője szintén elsősorban általános orvosoknak szánta, remélve, hogy a fogorvoshiánnyal küzdő országban (elsősorban a vidéki ellátás területén) az ő segítségükkel javítható lesz az alapszintű fogorvosi ellátás is. Ennek megfelelően a kifejezetten fogorvostan-hallgatóknak írt tankönyvek szerkezetétől merőben eltérő szerkesztés és tartalom számos bírálatot váltott ki a szakma részéről. Valamennyi fogorvosi szakterületet igyekeztek megismertetni, de ez természetesen az ismeretek jelentős szelekcióját vonta maga után. Az 1952-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen a megnövekedett társadalmi igények kielégítésére megindult önálló fogorvosképzés magával hozta az egyes fogorvosi tudományterületek erőteljes önállósodását, ezzel szoros összefüggésben a szaktárgyi irodalom fejlődését is. A fogpótlástan területén még az önálló képzés megindulását megelőzően 1950-ben Molnár László, Schranz Dénes és Huszár György voltak a szerzői a „Fogpótlástan” [33] című könyvnek. A szerzők közül Molnár a technikai (fogpótlástani) osztály vezetője volt. A könyv sikerét jelzi, hogy a magyar kiadás után egy évvel „Zubna protetika” címmel szlovákul is megjelent. A szakmában csak „nagy Molnáraként ismert könyv négy részből (ál! talános ismeretek, fix fogművek, kivehető lemezes fog- 1 művek, különleges eljárások a protétikában) és ezeken belül 15 fejezetből áll. Az általános ismereteken belül a bonctan mellett az akkor használatos protetikai anyagok, azok feldolgozása, a használatos eszközök kerül' nek bemutatásra. A fix fogművek kapcsán a betétek, koronák, csapos fogművek és a hidak készítésének munkafázisait írják le. A hidak rendszertana kapcsán Sala-