Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005. 121 1. ábra. A gyökércsatornafal-vastagság mérése a radiológiai apextől 3, 6 és 9 mm-re lis csatorna), illetve #30 (disztális/palatinális) GT Rotary File-lal. Erre csak MB csatornáknál volt szükség 3 esetben. Mindkét csoportnál 1 másodperc pontossággal mértük a preparálás idejét. Azonos beállításokkal újabb RVG felvételt készítettünk minden mintáról. Az RVG program (Trophy Windows 5.05) digitális vonalzó funkcióját használva mértük a dentin és cement együttes vastagságát a csatornáktól meziálisan és disztálisan a radiológiai apextől 3, 6 és 9 mm-re a preparálás előtti és utáni felvételeken, 0,1 mm pontossággal (1. ábra). A feldolgozott mintákat fiziológiás sóoldatban tároltuk. A vizsgálatból kizártuk azokat a csatornákat, melyeknél műszertörés történt, illetve a radiológiai értékelésnél nem látszott pontosan a gyökércsatorna lefutása. A statisztikai értékelésre Mann-Whitney-próbát alkalmaztunk, és a kapott U értékek szerint meghatároztuk, van-e szignifikáns különbség a vizsgált csoportok között (psO.01). Eredmények Műszertörés csak GT Rotary File esetén, és csak a meziobukkális csatornáknál következett be, az ötödik (#30/.06) és a nyolcadik (#30/.04) fog esetében. Ezeket kizártuk a további vizsgálatból. A preparáláshoz szükséges idő a meziobukkális csatornáknál step-back technikával 766±164s, GT Rotary Files esetén pedig 527±89s volt. Disztális/palatinális csatornáknál a hagyományos módszert használ-I. táblázat A csatornapreparáláshoz szükséges idő(s) Módszer / csatorna N Minimum Maximum Átlag(s) SD SB/MB 10 449 958 766 164 SB/PD 10 257 648 481 112 GT/MB 8 371 624 527 89 GT/PD 10 71 476 253 113 (SB= step-back; GT= GT Rotary Files; MB= meziobukkális; P/D palatinális/disztális; N= vizsgált minták száma; SD= standard deviáció) va 481±112s, míg a nikkel-titánium forgóműszerekkel 253±113s volt a megmunkáláshoz szükséges idő. A GT Rotary File műszerekkel végzett csatorna-előkészítéshez szükséges idő a meziobukkális csatornáknál 68,7%-ra, a disztális/palatinális csatornák esetében pedig 52,5%-ra csökkent a step-back módszerhez viszonyítva (100%). A gépi tágítás mindkét csatornatípusnál egyaránt szignifikánsan kevesebb időt vett igénybe (p<0,01) (I. táblázat, 2. ábra). 900- 800- 700- 600- 500- 400- •o 300- 2 200- 100-0. P<0,01 — MB SB MB GT Csatoma/módszer 2. ábra. A gyökércsatornák preparálásához szükséges átlagos idő és szórás összehasonlítása (MB: meziobukkális csatorna. D/P: disztális/palatinális csatorna. SB: step-back. GT: GT Rotary Files) A maradék csatornafal-vastagság vizsgálatánál kizártuk az RVG felvételen nem mérhető csatornákat. Az első csoportnál két meziobukkális és két disztális/palatinális csatornát zártunk ki. A második csoportnál a két műszertörésen kívül két nem értékelhető meziobukkális és egy disztális/palatinális csatornát zártunk ki. Az átlagok közötti legnagyobb eltérés a meziobukkális csatorna disztális falánál jelentkezett, a koronális és középső harmadban. Itt step-back preparálás esetén 0,605, illetve 0,754, míg GT Rotary Files esetén 0,824 illetve 0,895 volt a megmaradó keményszövet-vastagság aránya (II. táblázat).
