Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005.

103

II. táblázat

Fogkő-előfordulás gyakorisága életkor, iskolai végzettség, lakóhely és terhességszám szerint

N

Fogkő-gyakoriság Átlags±SD (%)

P érték

Csoportok közötti különbség

Korcsoportok

0.014

15-19

9

0.06±0.06

1 vs. 4

20-24

36

15.07±20.87

25-29

84

21.29±23.79

30-34

38

29.58±24.00

>35

11

23.27±29.25

Iskolai végzettség

0.001

Általános iskola

26

27.11±28.21

2 vs. 4

Szakmunkásképző

41

29.58±26.21

3 vs. 4

Középiskola

59

18.92±20.11

Felsőfokú iskola

35

10.24±16.88

Foglalkozás

0.001

Fizikai dolgozó

57

28.67±28.32

1 vs. 2

Szellemi foglalkozású

59

12.46±16.36

2 vs. 3

Egyéb

45

22.74±21.64

Lakóhely

0.246

Falu

74

21.77±20.77

Város

87

20.47±25.80

Terhességek száma

0.037

1

83

16.74±21.38

1 vs. 3

2

46

22.10±21.59

1 vs. 4

3

18

25.61±19.04

4

14

37.55±37.66

Összes

161

21.07±23.56

dúlt elő (valószínűleg a betegek fiatal életkora miatt), hogy statisztikai elemzéseket nem végeztünk az adatokkal.

A korcsoportok, iskolai végzettség, foglalkozás, lakóhely, terhességek száma szerinti elemzés a következő összefüggéseket mutatta: A fogakon található plakk mennyisége (I. táblázat) szignifikánsan függött az iskolai végzettségtől (P=0,000) és a foglalkozástól (P=0,001). Magasabb fokú iskolai végzettségűek és a szellemi foglalkozásúakfogain kevesebb plakkot találtunk. Magasabb életkorban ugyan több lepedék volt a fogakon, szignifikáns összefüggést azonban nem találtunk az életkor és a plakk mennyisége között. A lakóhely és a terhességek száma nem befolyásolta a fogakon lévő plakk mennyiségét.

A fogkő előfordulásának gyakorisága az életkorral, az iskolai végzettséggel, foglalkozással és a gyermekek számával mutatott összefüggést (II. táblázat). Magasabb életkor esetében egyre több fogkő fordult elő, ez alól kivételt képez a legidősebb korcsoport. Lényegesen kevesebb fogkő fordult elő a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők és a szellemi foglalkozásúak körében (P=0,001). Gyakoribb volt a fogkő a többször szült anyák fogain (P=0,037), mint az első vagy második terhességük után vizsgált esetekben.

Hasonlóan az előzőekhez a kisebb szondázási mélység adatok is a felsőfokú iskolai végzettséggel és a szellemi foglalkozással párosultak (III. táblázat), vagyis ezekben a csoportokban szignifikánsan kisebb volt a tasakmélység átlaga. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a szondázási mélység és az életkor, a lakóhely és a gyermekszám között.