Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-06-01 / 3. szám

104

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005.

III. táblázat

SzondázásI mélység átlaga életkor, iskolai végzettség, lakóhely és terhességszám szerint

N

Szondázási mélység Átlag±SD (mm)

P érték

Csoportok közötti különbség

Korcsoportok

0.138

15-19

9

1.43±0.46

1 vs. 4

20-24

33

1.59±0.35

25-29

74

1.66±0.46

30-34

34

1.85±0.60

>35

11

1.65±0.46

Iskolai végzettség

0.001

Általános iskola

26

1.79±0.63

2 vs. 4

Szakmunkásképző

41

1.80±0.47

3 vs. 4

Középiskola

59

1.69±0.46

Felsőfokú iskola

35

1.40±0.27

Foglalkozás

0.002

Fizikai dolgozó

57

1.82±0.52

1 vs. 2

Szellemi foglalkozású

59

1.52±0.43

Egyéb

45

1.67±0.44

Lakóhely

0.250

Falu

76

1.69±0.43

Város

93

1.65±0.53

Terhességek száma

0.242

1

83

1.64±0.45

1 vs. 3

2

46

1.62±0.44

1 vs. 4

3

18

1.81 ±0.64

4

14

1.89±0.55

Összes

161

1.67±0.48

Az ínyvérzés és a szociális körülmények összefüggését a IV. táblázat mutatja. A vérzésszondázáskor is főleg az iskolai végzettségtől (P=0,000) és a foglalkozástól (P=0,000) függött. Nem volt szignifikáns összefüggés az ínyvérzés és az életkor (P=0,151 ), valamint a lakóhely (P=0,146) között. A terhességek száma szignifikánsan, de kisebb mértékben függött össze az ínyvérzés gyakoriságával (P=0,030).

Megbeszélés

A parodontális adatok statisztikai módszerrel végzett elemzése azt mutatta, hogy a vizsgált populációban a

fogágy állapotát (plakk-index, fogkő-gyakoriság, szondázási mélység, vérzésszondázáskor paramétereket tekintve) erősen befolyásolták a szociális tényezők. Általában jobb volt a fogágy állapota, ha a vizsgált beteg magasabb fokú iskolai végzettséggel rendelkezett, értelmiségi munkakörben dolgozott és kevesebb gyermeket szült. Az életkor és a lakóhely nem függött össze szignifikánsan a fogágy állapotával (kivétel a fogkő gyakorisága). A gyermekek száma vizsgált paraméterek közül csak a fogkő-gyakorisággal és az ínyvérzéssel mutatott szignifikáns összefüggést.

Az összehasonlítás más közlemények adataival nehéz, mivel a szerzők többféle indexet alkalmaztak és sokszor csak rosszabb szociális helyzetű betegeket vontak be a