Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-02-01 / 1. szám
7 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 1. sz. 2004. Mi várható a só fluordúsításától? A sófluoridálás cariostatikus hatékonyságának korai kutatását dokumentáló összefoglaló beszámolók [7,37] szerint evidens, hogy megfelelő kiterjesztése: az összes fogyasztó elérése esetén a vízfluorozással egyenértékű eredményeket hozhat. így pl. a Jamaicában 1987- ben bevezetett általános sófluoridálás hatására a 15 éves gyermekek 9,5 DMFT átlaga 2000-re 3,8-ra csökkent, ami több mint 50%-os redukciót jelent [11,27, 38], Mexikóban 1988-ban a sófluoridálás bevezetése a gyerekeknél mért 4,39 DMFT átlag 1997-re 2,47-re, azaz mintegy 44%-kal csökkent. Ebben bizonyos fokig szerepe lehet a már 1988 előtt is forgalmazott fluoridos fogpasztáknak [17], A Franciaországban 1985-ben bevezetett 250 mg/kg kálium-fluorid tartalmú háztartási só fogyasztásának kedvező hatásairól Cahen és mtsaiszámoltak be [9], A cariostatikus hatást Magyarországon végzett vizsgálatok felnőtteken is megerősítették [31]. Több latin-amerikai országban - Costa Rica és Kolumbia - vezettek be Jamaicához hasonló programot, melynek népegészségügyi hatásait várhatóan rövidesen felmérik. A ’90-es évek második felében Franciaországban és Németországban mintegy 60 millió ember - a két ország lakosságának fele - fogyasztott fluorozott sót [14], Feltehetően a fogyasztók elsősorban az oralis egészséggel inkább törődő családok, és a nem fogyasztók az alacsonyabb szociális-gazdasági néprétegekhez tartoznak, ahol a cariesprevalencia magasabb. Ennek megfelelően a sófluoridálás népegészségügyi hatása lényegesen kisebb azokban az országokban, ahol a fluorozott só fogyasztása kevéssé elterjedt, így Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Szlovákiában és Spanyolországban. A közép-kelet-európai országokban az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a sófluoridálás iránt. így Fehér-Oroszországban, Ukrajnában. Lengyelországban, Romániában, sőt Magyarországon is az ipar készen állt a fluoridos só gyártásának a megkezdésére, illetve bevezetésére, sajnos azonban az egészségügyi politikusok és fogászati tanácsadói érdektelenek voltak a problémával szemben. A fluoridos só ára is így magasabb volt, mint a nem fluorozott, vagy acsakjódozott sóé. Egyedül a Cseh Köztársaságban működik megfelelő piaci elosztó rendszer. Magyarországon a záhonyi sógyár privatizációja után az új tulajdonosok nem látták profithozónak a fluorozott só gyártását, így a jelenlegi csekély igényeket az ausztriai fluorozott só import elégíti ki. Bár 1997-ben az ügyben illetékes Szakmai Kollégiumok jóváhagyása után a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya állást foglalt a só fluordúsításának cariespreventív célból történő hazai bevezetése mellett, és ajánlotta e módszer mielőbbi megvalósítását [21], a helyi szórványos szervezett próbálkozások az egészségügyi hatóságok tájékozatlansága, és a kellő felvilágosítás (média, pénz) hiánya miatt szünetelésre kényszerülnek. Közép- és Kelet-Európábán a só fluoridálás könnyen kiterjeszthető lenne több mint 100 millió lakosra, és a legolcsóbb módszert jelenthetné a fogászati egészség javítására. Mindez néhány hónap alatt bevezethető lenne, amikorra a nem fluorozott só raktárkészletei elfogynak. A tej fluordúsítása mint alternatív szisztémás módszer A tej fluordúsításával elért jó eredményekről először Svájcban számoltak be az 1950-es években. Az 1970- es években az angliai székhelyű Borrow Alapítványkezdeményezésére, a WHO támogatásával számos alap- és klinikai kutatási projekt indult meg. Stephen [33] ’80- as években végzett 5 évig tartó „RCT” - „Randomised Clinical Trial” - szigorú követelményeinek megfelelő klinikai kutatásai jelentős cariesredukciót mutattak ki a maradó molaris fogakban, majd Magyarországon és Bulgáriában számoltak be jó eredményekről, utóbbi program népegészségügyi jelentőségű [33]. Ma már számos országban indítottak be közösségi tejfluorozási programokat (Anglia, Oroszország, Chile, Kína, Thaiföld, Peru), melyek értékelése folyamatban van. A tej mint vivőanyag egyúttal táplálék-kiegészítést is jelent, főleg a fejlődő országok gyermekeinek, a fluordúsított tejből (1mg/l) a fluorid ugyanúgy hasznosul, mint az ivóvízből, csak lassabban. A tej fluordúsítása ott ajánlható, ahol a tejfogyasztás általánosan elterjedt, és ahol jól megszervezett iskolatej akció van az óvódások és iskolás gyermekek számára. Kombinált szisztémás és lokális fluorozás a maximális fogászati népegészségügyi hatás elérése céljából Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) [30, 40] ajánlása szerint egy szisztémás és egy lokális fluoridprevenciós módszer együttesen alkalmazható, és magas caries prevalencia esetén ajánlott. A nyugati, vízfluorozással rendelkező országokban a fluortartalmú fogpaszták egyidejű használata mellett is sikerült a preventív fogászatnak a fluorosis szintjét alacsonyan tartani, amint arra Stephen [32] Írországban és Angliában szerzett évtizedes tapasztalatai utalnak. A gyermekek kb. egynegyedében észlelhető minimális fluorosis [41] a laikus populáció számára szinte észrevétlen maradt, és nem okozott fluoridellenes megmozdulásokat, mivel a caries elfogadottan nagyobb problémát jelentett, mint az esetleges csekély kozmetikai zavar [16]. A nyugat-európai szakértők legnagyobb része a közép-kelet-európai oralis népegészségügyi mutatók javítására a fluoridos fogpasztákat ajánlja, nem véve figyelembe, hogy a magas cariesprevalencia csökkentésére szisztémás és lokális fluoridprevencióra együttesen van szükség [30, 40]. A tény, hogy fluorozott ivó
