Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)

2004-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 4. sz. 2004. 157-161. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikája Fogpótlás sclerosis multiplex és még megtartott rágófunkció esetén Esetismertetés DR. MARADA GYULA, DR. SZABÓ GYULA 47 éves, sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegüknél a szerzőknek a maradék fogazat súlyosan elhanyagolt álla­pota miatt az extrakciók mellett kellett dönteniük. A teljes fogsor készítésében úgy értek el eredményt, hogy a kezelés során hangsúlyt kapott a szelektív terheléselosztás a funkciós lenyomatvételben, a rágósík céltudatos megválasztása, a kiegyensúlyozott és lingualizált occlusio a műfog felállításban és a polimerizáció utáni közvetlen remontage alkalma­zása. A behelyezést követően tünetmentes viselési időszakot (fél év) figyeltek meg. Következtetésképpen megállapít­ható, hogy a súlyosbodó SM ellenére a neuromuscularis tényező a műfogsor adaptációjában kedvezően működött a hir­telen kialakult foghiányos állapotban. Kulcsszavak: sclerosis multiplex, teljes kivehető fogsor, lingualizált occlusio, remontage technika Bevezetés A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer ismét­lődő vagy folyamatos progressziójú megbetegedése. Mai ismereteink szerint feltehetően vírusok által indu­kált autoimmun megbetegedésről van szó, amely során a neuronokat borító myelinhüvely károsodik. A károso­dást a szervezet reparativ funkciója szklerotikus szövet­tel pótolja. Mivel egyszerre több terület is érintett lehet, ez indokolja a betegség multiplex elnevezését. Kórszövettanilag multiplex demielinizált területek képében jelenik meg mind az agy, mind a gerincvelő, mind pedig a nervus opticus területén [1], Mivel a köz­ponti idegrendszer bármely területét érintheti, sztomato­­lógiai szempontból is jelentős elváltozások jelenhetnek meg. Homályos és kettős látás; rosszul érthető, nem jól artikulált beszéd; nyelészavar; végtaggyengeség, illetve -bénulás; egyensúlyzavar; ülés, állás vagy járás közben a test felületén érzett zsibbadás; széklet-, vizelettartási nehézség; feltűnő fáradékonyság jellemzőek a sclero­sis multiplexre. A vizsgáló eljárások fejlődése (mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás) és az új kutatá­sok nyomán tudjuk, hogy - ellentétben korábban vallott nézetekkel - az idők folyamán a károsodott myelinhü­vely újraépülhet. így az agyszövet vizsgálatakor egyaránt találunk régi és új gócokat, korábban beteg, de már rege­nerálódott területeket, a betegség előrehaladottságától függően (1. ábra). Pontosan ez a magyarázata a betegség változatos ala­kulásának. Egyesekben az átmeneti rosszabbodásokat (subok) szinte teljes tünetmentesség követi, másokban 1. ábra A SM kialakulásának sematikus ábrája a kialakult tünetek alig enyhülnek, inkább lassú, folya­matos rosszabbodás mutatkozik. Oro-faciálisan régióban megjelenő három leggyako­ribb szimptóma a nervus trigeminus neuralgiája, a n. tri­geminus ellátási területének szenzoros neuropátiája, és az arc bénulása [2]. Ezek a tünetek gyakran a betegség első jelei. Fogor­vosi szempontból lényeges ezek felismerése, és SM gya­núja esetén a betegnek megfelelő kezelési terv kidolgo-Erkezett: 2004. március 4. Elfogadva: 2004. július 9.

Next

/
Thumbnails
Contents