Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-08-01 / 4. szám
158 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 4. sz. 2004. zása. A szokványostól eltérő feladat hárul a már ismert betegségben szenvedő beteg ellátásakor a fogorvosra is. A betegek közel harmada dysphagiáról és csökkent nyálelválasztásról számolt be [3], De egyes vizsgálatok a pulpa szenzoros innervációjának zavarát is kimutatták, melynek diagnosztikus jelentősége is lehet [4], A SM terápiája során alkalmazott gyógyszerek mellékhatásként szájtüneteket okozhatnak, és az esetleges fogászati kezelésre is hatással lehetnek, vagy módosíthatják a kezelési tervet. Ezek a betegek a caries és következményes betegségei tekintetében rizikó csoportba tartoznak, hiszen gyakran nem képesek mindennapos szájhigiéné fenntartására. Protetikai szempontból is nehézségek léphetnek fel, mert a rágó- és mimikái izmok esetleges érintettsége miatt gyakran a fogpótlás elkészítése is komplikált, vagy az elkészült fogsor funkcionális stabilitása kérdéses. Akrilát alaplemezes fogpótlások készítésekor annak funkció képességében a neuro-muscularis tényezőnek jelentős szerepe van. Ennek teljes kiesése, vagy csökkenése miatt ki kell használnunk minden rendelkezésünkre álló módszert és lehetőséget, hogy a kiesett tényezőket pótoljuk. Kérdésként merül fel, hogy a SM oro-faciális manifesztációja milyen befolyással van a rágókészülék működésére, és a rágóképesség helyreállítása milyen mértékben sikeres. Az esetismertetésünk erre kíván gyakorlati irányvonalat adni. Esetismertetés 47 éves nőbeteg, akinek 1989-ben diagnosztizálták SM- ét, 2003 februárjában került klinikánkra acut fogfájdalma miatt. A rendkívül elhanyagolt fogazati állapota a röntgen képen tekinthető át (2. ábra). Ekkor a beteg már betegségének olyan stádiumában volt, hogy alsó végtagjaiban súlyos, míg felső végtagjaiban enyhébb fokú spasticus paresis volt megfigyelhető. Páciensünk esetében a fogak megtartó kezelése hosszú távon nem bizonyul sikeresnek, mert a beteg panaszait csak egy rövid időszakra szüntetné meg. Fogai másod-, harmadfokú mobilitást mutattak, vagy súlyos, kiterjedt carieses léziók és periapicalis krónikus gyulladásos állapotok voltak klinikailag megfigyelhetők. Ezért fogainak és gyökereinek eltávolítása mellett döntöttünk. A rágóképesség helyreállítására teljes alsó-felső akrilát alaplemezes kivehető 3. ábra Termoplasztikus lenyomatanyaggal befunkcionáltatott felső egyéni kanál fogsor készítését terveztük. A kivehető pótlás stabilitását fokozó implantációt a beteg szájhigiénéje és általános állapota is ellenjavallta, így a konvencionális alaplemez-készítés lehetőségeit igyekeztünk minél jobban kihasználni. Az egyéni kanál (Individo Lux, Voco, Germany) szelektív becsiszolásával és a funkciós lenyomat előtt a funkciós kanál széleinek thermoplasztikus lenyomatanyaggal (Kerr Italia S.p. A., Italy) kialakított funkciós szélek kialakításával fokoztuk az anatómiai képletekhez való adaptációt (3.ábra). Ezt követően cink-oxid eugenol alapú lenyomatanyag (SS White, SS White Group, England) felhasználásával készítettük a funkciós lenyomatot. A fogak felállításánál az okklúzió síkját a mandibula gerincéhez közel határoztuk meg, és kiegyensúlyozott okklúzió kialakítására törekedtünk. A megfelelő artikuláció elérése és ellenőrzése érdekében remontage technikát alkalmaztunk. Ez abból állt, hogy a polimerizátum kibontása után a még gipszmodellen ülő fogsorokat viszszahelyezhettük az artikulátorba. Ellenőrizni tudtuk a megtartott vertikális dimenziót és az előbb-érintkezések pontjait. Ajobb munkaoldali premoláris és moláris régióban mind a vestibularis, mind az oralis csücskökön érintkezési pontok voltak láthatók az alsó fogsoron (4. ábra) és a felső 2. ábra A kezelés kezdetekor készült OP felvétel 4. ábra A jobb oldali érintkezési pontok a felső fogsoron becsiszolás előtt
