Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-06-01 / 3. szám
129 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 3. sz. 2004. STAI-T) skálákat hibátlanul kitöltötték ki (a helyes válaszadás aránya 94.55%-os volt). Ugyanakkor nem zártuk ki a vizsgálatból azokat a kérdőíveket, ahol a mérőskálák kitöltése hibátlanul megtörtént, ugyanakkor a gyermeknek „nem jutott eszébe semmi” a fogakról. Ezeket a kérdőíveket külön csoportként a többi adattal összevetve értelmeztük. A fogászati kezeléssel kapcsolatos félelem mérésére a DAS [2,5,6] és DFS [4,6,9,10] skálát használtuk, mivel a hazai mérésekben kizárólag ezek a skálák szerepelnek még a méréseinkhez korban közeli 12-14 éves korcsoportban is [1], (A DAS alkalmazására norvég általános iskolás populáción ebben a korcsoportban a nemzetközi irodalomban is van példa [13, 14], a DFS alkalmazására ennél a korcsoportnál nem találtunk adatokat.) A szorongás mérésére ennél a korosztálynál általában a Children’s Fear Survey Schedule egy rövidebb változatát (CFSS-SF) [11, 12] alkalmazzák. Azonban mint említettük, eredményeinket elsősorban a hazai mintához kívántuk viszonyítani, így a szorongás mérésére a hazai felmérésekben [1,4,5,6, 21] használt, azállapoti (szituációs) szorongást mérő STAI-S [17,18] skálát, illetve az alkati (szorongásos hajlamot) mérő STAI-T [17,18] skálát választottuk. A gyermekeket a fogászati félelem skálák (DAS, DFS) és szorongást mérő skálák (STAI-S, STAI-T) kitöltése után megkértük, hogy egy lapra írjanak le bármit, ami a fogakkal kapcsolatban eszükbejut. A kérdőívek kitöltése személyes megkeresés útján, csoportosan, a kötelező tanítási időn kívül történt. Az alanyok önként vettek részt a vizsgálatban, miután annak lényegéről, módjáról és céljáról részletes tájékoztatást kaptak. Mivel kiskorúakat vizsgáltunk, az adatok gyűjtésére és tudományos célokra való felhasználására nem csak az alanyoktól, hanem a szülőktől is beleegyezést kértünk [20], A kapott adatokat SPSS/PC 8.0 számítógépes programmal [15] dolgoztuk fel. A csoportok összehasonlítására Student-féle kétmintás t-próbát alkalmaztunk. Matematikailag szignifikánsnak a p<0.05 értékeket tekintettük. Eredmények Eredményeinket az l-VI. táblázatban foglaltuk össze. Az I. táblázatban a gyermekek által írt szövegek tartalom alapján történt csoportosítása látható. Ugyancsak az I. táblázat tartalmazza az adott csoportba tartozó gyermekek nem és életkor szerinti megoszlását. Mint az adatokból látható, a legfiatalabbak a tejfogak elvesztéséről írnak. Kicsit idősebb korban a problémamentes fogászati kezelések, és a fogak szerepe és tisztítása a fő téma. A még idősebbeknél a fogak sérülése, illetve a fogakkal kapcsolatos történetek dominálnak, míg a legidősebb korosztály vagy nem válaszol, vagy a megrázkódtatást okozó fogászati kezelésekről ír. AII. táblázatban az egyes csoportok fogászati kezeléstől való félelem és szorongás értékeit mutatjuk be. Mint látható, a legmagasabb fogászati félelem értékeket (DAS, I. táblázat A fogakkal kapcsolatos írások csoportosítása, és a vizsgált alanyok adatai csoportonkénti bontásban Csoport nő (n) ffi (n) összes (n) átlag életkor (év) Problémamentes tejfog-elvesztés 11 10 21 9.5± 1.5 Megrázkódtatást okozó tejfogelvesztés 4 4 8 9.6 ±2.1 Problémamentes fogászati kezelés 5 4 9 10.0± 1.9 Fogak szerepe és tisztítása 17 11 28 11.2 ±1.6 Fogfraktúra-sérülés következtében 3 3 6 12.7± 1.6 Fogakkal kapcsolatos történetek 4 8 12 12.7 ±1.2 Megrázkódtatást okozó fogászati kezelés 9 4 13 13.6 ±1.6 Nem válaszolt 19 23 42 13.2± 1.2 Összes 72 67 139 11.8 ± 2.2 DFS) a megrázkódtatást okozó fogászati kezelésekről író csoport mutatja. Ezt követi a fogak szerepéről és tisztításáról író csoport, majd a megrázkódtatást okozó tejfog elvesztésről beszámoló csoport. Középen helyezkedik el a probléma mentes tejfog elvesztésről, a probléma mentes fogászati kezelésről, a fogfraktúráról írók, és a nem válaszolók csoportja. Végül a legalacsonyabb a fogászati félelem érték a fogakkal kapcsolatos történeteket írók csoportjában. A különbség matematikailag is szignifikáns a megrázkódtatást okozó fogászati kezelésről írók és a fogakkal kapcsolatos történetet írók között (p< 0.05), valamint a megrázkódtatást okozó fogászati kezelésről írók és a nem válaszolók között mind a DAS, mind a DFS tekintetében (p< 0.05). Ugyancsak szignifikáns a különbség a fogak szerepéről és tisztításáról írók és a fogakkal kapcsolatos történetet írók között (p< 0.05), valamint a fogak szerepéről írók és a nem válaszolók között a DAS és a DFS tekintetében (p< 0.05). A II. táblázat adataiban a szorongás értékek tekintetében (STAI-S, STAI-T) kiugróan magas értéket mutatott a megrázkódtatást okozó fogászati kezelésről írók csoportja mutatja. A csoport a STAI-S értékek tekintetében szignifikánsan (p< 0.05) különbözik minden más csoporttól, kivéve a problémás tejfog elvesztésről, és a problémamentes fogászati kezelésről írók csoportját. A STAI-T értékek tekintetében szignifikáns (p< 0.05) a különbség a problémamentes tejfog-elvesztésről és a fogakkal kapcsolatos történetekről írók, valamint a nem válaszolók csoportjához képest. Ezeken kívül a STAI-S esetében szignifikáns (p< 0.05) volt a különbség a problémamentes és a traumás tejfog-elvesztésről író csoport
