Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-06-01 / 3. szám
130 FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 3. sz. 2004. II. táblázat A vizsgált alanyok fogászati félelem, és szorongás értékei csoportonkénti bontásban Csoport (n) DAS (átlag) DFS (átlag) STAI-S (átlag) STAI-T (átlag) Problémamentes tejfog-elvesztés 21 10.0 ±4.6 38.6 ± 17.5 33.6 ± 7.7 35.6 ± 7.8 Megrázkódtatást okozó tejfog-elvesztés 8 11.8 ± 4.1 40.5 ±19.9 40.5 ± 7.8 39.5 ±9.0 Problémamentes fogászati kezelés 9 10.2 ± 2.9 39.0 ±8.9 37.7 ± 13.7 38.8 ±4.8 Fogak szerepe és tisztítása 28 12.0 ±3.4 43.7 ± 13.8 32.9 ± 10.6 40.6 ±9.9 Fogfraktúra-sérülés következtében 6 9.7 ±3.0 37.7 ± 10.6 32.2 ±10.7 38.2 ±9.1 Fogakkal kapcsolatos történetek 12 8.4 ±3.6 33.4 ±15.3 34.1 ±12.1 32.6 ±9.9 Megrázkódtatást okozó fogászati kezelés 13 12.4 ±3.4 51.1 ± 17.8 46.8 ±11.4 46.3 ± 12.0 Nem válaszolt 42 10.3 ±3.3 38.2 ± 12.6 36.8 ±9.7 38.7 ±9.5 Összes 139 10.7 ±3.7 40.4 ± 15.3 36.3 ± 11.1 38.8 ± 10.0 között, és a STAI-T esetében a fogak szerepéről és tisztításáról valamint a fogakkal kapcsolatos történetekről író csoportok között (p< 0.05). A III. táblázatban a problémamentes, és a megrázkódtatást okozó tejfog elvesztés néhány jellemzőjét mutajuk be a gyermekek írásában szereplő adatok alapján. Mint látható, a tejfogelvesztést említők többsége (21 fő) problémamentes eseteket említ, szemben a jóval kevesebb traumás tejfogelvesztésről író gyermekkel (8 fő). A III. táblázat adataiból az is látható, hogy a probléma mentes csoportban a fogorvosi beavatkozások illetve az apa által végzett foghúzás aránya lényegesen kisebb, és III. táblázat A „problémamentes” és a „megrázkódtatást okozó” tejfog-elvesztés néhány jellemzője PROBLÉMAMENTES TEJFOG-ELVESZTÉS (n=21) előfordulási gyakoriság n % Spontán kihullott 11 52.4% A gyermek önmaga távolította el 2 9.5% Fogorvos távolította el 3 14.3% Az apa távolította el 1 4.8% Az anya távolította el 3 14.3% A testvér távolította el 1 4.8% A tejfogat eltették emlékbe 7 33.3% MEGRÁZKÓDTATÁST OKOZÓ TEJFOG-ELVESZTÉS (n=8) előfordulási gyakoriság n % Spontán kihullott 0 0.0% A gyermek önmaga távolította el 1 12.5% Fogorvos távolította el 5 62.5% Az apa távolította el 2 25.0% Az anya távolította el 0 0.0% A testvér távolította el 0 0.0% A tejfogat eltették emlékbe 0 0.0% minden harmadik gyermek arról is beszámol, hogy kihúzott fogát a család értékes emlékként őrzi, míg ez utóbbi a traumát elszenvedett gyermekeknél egyetlen esetben sem fordult elő. A IV. táblázatban a megrázkódtatást okozó fogászati kezelések jellemzőit foglaltuk össze a gyermekek leírásai alapján. Mint látható, a két legfontosabb tényező a kezelés kiváltotta félelem, és fájdalom, míg az orvos nem megfelelő, vagy durva viselkedését, illetve az elhibázott fogászati kezelést csak egy-egy gyermek említi. Az V. táblázatban a fogak szerepével és tisztításával foglalkozó írások főbb adatai találhatók. Ebbe a csoportba csak olyan írások kerültek, ahol a gyermek a fogak valamelyik funkciójáról ír. Érdekes, hogy kivétel nélkül minden írás csak egy funkcióval foglalkozik. Az esztétikai funkciót említik leggyakrabban, valamivel ritkább a rágásfunkció említése, míg a beszédfunkciót mindkettőnél lényegesen kevesebbszer említik. A fogak funkcióinak megőrzésével kapcsolatban a szájhigiénéről a gyermekek több mint fele (60.7%) írt. Érdekes, hogy azok a gyermekek akik az esztétikai funkcióról írtak, mindig említették a szájhigiénét is ennek védelmében, míg a rágásfunkció esetén ez csak az esetek valamivel több mint egyharmadában, a beszédfunkció esetén pedig egy esetben sem történt meg. Végül a VI. táblázatban a fogakkal kapcsolatos történetek jellemzőit foglaltuk össze. Érdekes, hogy a leírások kétharmada vagy groteszk történetet, vagy a fogakkal kapcsolatos mágikus történést, vagy kifejezetten mese-IV. táblázat A „megrázkódtatást okozó” fogászati kezelések néhány jellemzője MEGRÁZKÓDTATÁST OKOZÓ FOGÁSZATI KEZELÉS (n=13) előfordulási gyakoriság n % Erős félelem váltotta ki 7 53.8% Erős fájdalom váltotta ki 4 30.8% Durva orvosi viselkedés okozta 1 7.7% Elhibázott beavatkozás okozta 1 7.7%
