Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 3. sz. 2003. 128-132. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest* Adatok általános iskolás (8-15 éves) gyermekek fogászati kezeléssel kapcsolatos félelmeinek hátteréről DR. FÁBIÁN GÁBOR*, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, DR. KAÁN BORBÁLA, FÁBIÁN CSILLA, DR. TÓTH ZSUZSANNA, DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY A fogászati beavatkozásokkal kapcsolatos félelmek okainak megértésében fontos lehet annak vizsgálata, hogy a gyermekek gondolkodásában a fogak milyet szerepet töltenek be, a fogakkal kapcsolatban milyen spontán gondolatok alakulnak ki bennük, és hogy ezek a gondolatok milyen összefüggésben vannak a gyermekek fogászati félelmének szintjével. Publikációjukban a szerzők 139 budapesti általános iskoláson (72 lány, 67 fiú, életkor: 8-15 év között, átlagban: 11.81 ± 2.15 év) vizsgálták ezt a kérdést. Adataik azt mutatták, hogy az életkor haladtával bekövetkező változások (pl.: tejfogak elvesztése, később a még problémamentes fogászati beavatkozások, majd a fogfraktúrák, és a „problémás” fogászati kezelések) leképeződnek a fogakkal kapcsolatos spontán megnyilatkozásokban. A legmagasabb fogászati félelem (DAS, DFS) és szorongás (STAI-S, STAI-T) értéket abban a csoportban találták, amely megrázkódtatást okozó fogászati kezelésről írt. Emelkedett fogászati félelem és szorongásértékeket találtak a traumás tejfogelvesztésről író gyermekeknél a tejfogaik elvesztését traumamentesnek leíró társaikhoz képest. A tejfogak traumás elvesztéséről írókra jellemző, hogy autoriter személy (apa vagy a fogorvos) végezte a traumát okozó beavatkozást, és a kihúzott tejfogat a család egyetlen esetben sem tette el emlékbe. A fogak szerepéről és tisztításának fontosságáról író gyermekeknél magas fogászati félelem értékeket találtak a nem válaszoló és a különféle fogakkal kapcsolatos történeteket író gyermekekhez képest. Kulcsszavak: fogászati félelem, szorongás, általános iskolás, traumás fogászati kezelés, tejfog elvesztés Bevezetés A hazai gyermek populáció fokozott fogászati félelem értékeiről először Alberth és mtsai [1] publikáltak adatokat. Saját korábbi vizsgálatunk megerősítette ezt a tendenciát [3], valószínűsíthető, hogy a hazai gyermek populáció fogászati félelem értékei a hazai fenőtt populációhoz hasonlóan [4, 5, 6, 8] nemzetközi összehasonlításban magasak. A felnőtt populáció fokozott fogászati félelem értékeinek hátteréről felnőtt betegmintán már végeztünk vizsgálatokat [7], amelyek a fájdalmas beavatkozások illetve a nem megfelelő orvosi viselkedés szerepét valószínűsítik a fokozott fogászati félelem kialakulásában. A kellemetlen fogászati kezelés félelem növelő hatását Alberth és mtsai [1] hazai gyermek populáción is kimutatták, ugyancsak összefüggést találtak a gyermek tanulmányi teljesítménye illetve az anya műveltségi szintje és a fogászati félelem mértéke között [1], ami jó összhangban van olyan nemzetközi adatokkal, melyek szerint a család rossz szociális helyzete [16] növeli a gyermekek félelmét a fogászattól. Saját korábbi vizsgálatunk [3] a gyermek környezetében élők fogászattól való félelmeinek szerepét valószínűsíti, ami szintén összhangban van nemzetközi mérési eredményekkel [11]. Ugyancsak a nemzetközi eredményekkel [11] egyezően igazoltuk, hogy a gyermek saját szorongása összefüggésben van a fokozott fogászati félelem kialakulásával [3]. Jelen közleményünkben szeretnénk tovább vizsgálni a hazai gyermekek fokozott fogászati félelmének lehetséges okait. Úgy gondoltuk, hogy a fogászati beavatkozásokkal kapcsolatos félelmek okainak megértésében fontos lehet annak vizsgálata, hogy a gyermekek gondolkodásában a fogak milyet szerepet töltenek be, a fogakkal kapcsolatban milyen spontán gondolatok alakulnak ki bennük. Ugyancsak fontosnak tartottuk annak vizsgálatát, hogy ezek a gondolatok milyen összefüggésben vannak a gyermekek fogászati félelmének szintjével. Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálati alanyok (n=139) ugyanazok a budapesti általános iskolások voltak, akiknek adatait más összefüggésben már elemeztük, és publikáltuk [3]. A vizsgált gyermekek között 67 lány és 72 fiú volt; koruk 8-15 év között változott /átlagban: 11.81 ± 2.15 év/). Csak olyan gyermekeket vizsgáltunk, akiknek már volt fogászati kezeléssel kapcsolatos élménye (igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy „Van-e tömött foguk?”, és „Kaptak-e már injekciót?”.) Csak azokat a kérdőíveket értékeltük, ahol a fogászati félelem (DAS, DFS) és szorongás (STAI-S, Érkezett: 2003. április 29. Elfogadva: 2003. június 10.
