Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEM LE ■ 97. évf. 3. sz. 2004. 113-117. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar II. számú Oktatási Részleg, Budapest Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Szeged A Crohn-betegség szájüregi tünetei és a fogorvosi teendők DR. OROSZ MIHÁLY, DR. SONKODI ISTVÁN A Crohn-betegség krónikus gyulladásos és szisztémás kórkép, mely előfordulhat a gastrointestinális rendszer bármely részén, beleértve a szájüreget is. A klinikum előterében a béltünetek állnak, de a betegség során több extraintestinális szövődménnyel kell számolni. A Crohn-betegség egyik szájtünetét (granulomatosus lézió) elsőként Dudeney és Todd írta le 1969-ben. Azóta egyre több szájüregi manifesztációt közöltek. Az előfordulási gyakoriság 5-20%, gyermekeken lényegesen magasabb: 48-80%. A szerzők összefoglalják az irodalmi adatok és négy saját esetük tapasztalatai alapján a Crohn-betegség szájüregi tüneteit és a fogorvosok feladatát a betegség felismerésében és kezelésében. Kulcsszavak: Crohn-betegség, szájüregi manifestatio, fogászati kezelés A gyulladásos bélbetegségek - a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség - szisztémás kórképek. A klinikai panaszok és tünetek élén a béltünetek állnak, de a betegség lefolyása, illetve súlyosbodása során több szövődmény megjelenésével kell számolni. Ezek részben intestinálisak, nagyrészt extraintestinálisak. Ez utóbbiak jelentősége az, hogy egyrészt a morbiditás magas, másrészt ezek a tünetek közelebb vihetnek az alapbetegség feltételezett patogenezisének megismeréséhez [3, 6]. A különböző adatok a patomechanizmusban elsősorban a genetikai és az immunológiai tényezők szerepét támasztják alá. Komolyabb extraintestinális tünetek a betegek kb. 20-25%-ánál alakulnak ki, Crohn-betegségben gyakrabban, mint colitis ulcerosában. A legfontosabb szisztémás megjelenési formák: perifériás és axialis arthritis, osteoporosis, uveitis, erythema nodosum, pyoderma gangrenosum, primer sclerotisaló cholangitis, steatohepatitis, anaemia, thromboembolia, nephrolithiasis, szájüregi manifesztációk (stomatitis aphthosa, Behçet-syndroma, Stevens-Johnson-syndroma) [12, 13]. A különböző szakirodalmi leírások eddig több mint 130-féle extraintestinalis tünetet ismertettek. Ha a közös pathomechanizmus alapján vizsgáljuk a tüneteket, a prevalencia kb. 25%. Ha viszont az összes következményes extraintestinális tünetet - beleértve a gyógyszerek mellékhatásait is - vesszük figyelembe, akkor a prevalencia közel 100% [3, 12, 13], A stomatitis aphthosa a leggyakoribb szájnyálkahártya betegség a gyulladásos bélbetegségekben; előfordulási gyakoriságuk irodalmi adatok szerint 10-15%. Ezek diszkrét vagy csoportosan előforduló aphthosus laesiók és/vagy különböző mélységű fekélyek. Az ajkak és az arc megduzzadhat, a szájnyálkahártya - elsősorban a bucca és a vestibulum területén - macskakövezetre emlékeztető proliferációt mutat (pyostomatitis vegetans) [1, 2, 7], A gyulladásos bélbetegségek gyakorisága az irodalmi adatok és a klinikai tapasztalatok szerint kifejezetten növekvő tendenciát mutat. Nyugat-Európában és Észak- Amerikában az új előfordulás 2-6 ezrelék évente; jellegzetes kor 15-35 év között; a másodlagos tünetek 60 év körül jelentkeznek [18]. Dolgozatunk megírásának célja, hogy a szakirodalmi leírások és saját eseteink elemzése és bemutatása alapján átfogó képet adjunk a Crohn-betegség szájüregi tüneteiről és az adekvát fogorvosi terápiáról. Diagnózis A Crohn-betegség [6] diagnosztizálásához többféle vizsgálat szükséges. A klinikai vizsgálatok mellett kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, UH, laboratóriumi vizsgálatok, szérumban Saccharomyces cerevisiae (ASCA) 70%-ban pozitív, endoscop biopsiával kombinálva, szövettan, CT, MRI [12, 16], Gyógykezelés A kezelés függ a beteg panaszaitól és a betegség súlyosságától. A szóba jöhető terápiát a fogorvosoknak ismerni Érkezett: 2004. mácius 10. Elfogadva: 2004. április 13.
