Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-04-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. 61-64. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika* DE TTK Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék** SE Orvosi Mikrobiológiai Intézet*** Alkálifémek hatásának vizsgálata Candida albicans néhány, virulenciával összefüggő tulajdonságára DR. HERMANN PÉTER,* DR. MÁRTON KRISZTINA,* DR. FORGÁCS KATALIN, ** GÁL EDINA,** DR. LENKEY BÉLA,** DR. ROZGONYI FERENC*** A szerzők az alkálifémek, nátrium, kálium és litium hatását vizsgálták a Candida albicans szaporodására és bizonyos vi­­rulencia-faktoraira (adhézió, sejtfelszíni hidrofóbicitás és csíraképesség). Eredményeik szerint, az alkálifémek magas koncentrációi gátolták a Cand/da-sejtek szaporodását, és negatív hatást gyakoroltak az általuk vizsgált virulencia-fakto­­rok mindegyikére. Említésre érdemes, hogy a preinkubálás alatt indukált változások fennmaradtak azt követően is, hogy a magas koncentrációjú alkálifémeket eltávolították a sejtszuszpenzióból. Eredményeik azt is mutatták, hogy bár az al­kálifémek szignifikáns mértékben csökkentik a gombák bizonyos virulencia-tulajdonságait, nem gátolják teljes mértékben a sejtek adhézióját vagy csíratömlő-képző potenciálját. Ennek megfelelően, a magas sókoncentrációk ellenére, ilyen kör­nyezetben a Cand/da-sejtek egészségügyi veszélyt jelenthetnek. Kulcsszavak: Candida albicans, alkálifémek, virulencia-tulajdonságok A Candida albicans egyike a legtöbbet tanulmányozott, opportunista, emberre patogén gombáknak. Mind az in vitro, mind az in vivo tenyészeteinek sejtjei mikroszkó­posán három jellegzetes szaporodási formát mutatnak: fonalas forma vagy a mycológia nyelvén pseudohy­­phák, a végükön gömb alakú chlamydospórákkal, vagy fiatalabb tenyészetekben azok nélkül és tojás alakú sar­­jadzó (élesztő) gombasejtek. Egy-egy forma egyszeri (pillanat) vizsgálat esetén jellemző lehet egy-egy kór­képre, és összefüggésbe hozható az invazív képesség­gel, sorozatmintákban azonban a szaporodás ütemé­nek és körülményeinek függvényében akár mindegyik forma látható. Serum jelenlétében a C. albicans az élesztő sejtből kinövő jellegzetes fonalat, csíratömlőt képez. Ma is vitatott, hogy van-e közvetlen összefüggés a gomba szaporodási formája és invazivitásának mérté­ke között. A C. albicans okozhat felszíni fertőzéseket bőrön, körmökön és nyálkahártyákon, gasztroenteri­­tiszt, vaginitiszt és urethritiszt, valamint gyarkan okozó­ja nozokomiális fertőzéseknek immunológiailag nem kompetens gazdaszervezetekben [5,11,19,23]. A C. al­bicans általában megtalálható tengervízben és homok­ban, és ilyen körülmények között fertőzést okozhat [1,2], C. albicans kvantitatív meghatározását végezték a Föld­közi-tengerben, és 116 tengervíz-mintából 22-ben ki­mutatták a gombát [14]. Vizsgálták a Tel-Aviv melletti strandok tengervizét és homokját 1989-1991 között, és a leggyakrabban izolált mikroorganizmus Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa és C. albicans volt [9], A C. albicans trópusi vizekben, bizonyos körülmények között, olyan denzitást érhet el, amely egészségügyi ve­szélyt jelenthet [4], Felmerült kóroki szerepe a fogorvos­lás szempontjából a caries vonatkozásában is, melyet hazai kutatók is vizsgáltak [7, 8, 18]. A C. albicans szá­mos jellemzőjét javasolták virulencia-tulajdonságként. Az ilyen tulajdonságok fokozhatják a C. albicans azon képességét, hogy kolonizáljon, túléljen emberi gazda­­szervezetben, és hogy betegséget okozzon. Ezek közé tartozik a fenotípusos variabilitás, a csírázás képessége, az inert és biológiai felszínekhez történő adherencia, a sejtfelszíni hidrofóbicitás és a szekretált hidrolitikus enzi­mek termelése [3,19]. A tengerek ionösszetételére jel­lemző, hogy legnagyobb koncentrációban alkálifém és alkáli földfém kationokat tartalmaznak. Számos közle­ményben számoltak be C. albicans jelenlétéről tenger­vízben [1,9]. Ez a gomba nemhogy képes hosszú ideig túlélni az alkálifémek ilyen magas koncentrációját tartal­mazó közegben, hanem képes fertőzést okozni [1,2]. Munkánk során megvizsgáltuk, hogyan hatnak az alká­lifémek a Cand/da-sejtek szaporodására, valamint ho­gyan hat a magas alkálifém-koncentrációk mellett törté­nő előinkubálás a gomba néhány nem enzimatikus viru­­lencia-tulajdonságára. Célkitűzésünk volt vizsgálni a nátrium, kálium és litium alkálifémek hatását a C. albi­cans szaporodására és virulencia-faktoraira (adhézió, sejtfelszíni hidrofóbicitás és csíraképesség). Érkezett: 2003. január 10. Elfogadva: 2003. március 19.

Next

/
Thumbnails
Contents