Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 5. sz. 2003. 189 mert ehhez a sagittalis fejecspályájának, a csücsöklejtők hajlásszögének, a sagittalis metszőfogpályának és a rágófelszín nyíl irányú görbületének funkciós egységet kellene alkotnia, és együtt kellene változnia az élet folyamán. Katz [21] több száz ép, természetes fogazaté pácienst megvizsgálva egyetlen esetben sem tudta megfigyelni a Spee-görbe kompenzációs szerepét. Mül/er[33] összehasonlító anatómiai vizsgálatokat végezve megállapította, hogy a húsevőkön a rágófelszín nyíl irányú görbülete igen kifejezett, bár ezek az állatok rágás közben nem végeznek és nem is végezhetnek propulsiós mozgást (6. ábra). Fabian [7] szerint a fogsorgör-6. ábra. Ragadozókon a rágófelszínnek van nyílirányú görbülete, bár ezek az állatok .nem végezhetnek propulsiós mozgást (Müllerábrá]a) bének éppen az a jelentősége, hogy az állkapocs előre lendítésekor megakadályozza az antagonista rágófelületek érintkezését, kizárja a csücsökcsúcsok érintkezését, a parodontium káros irányú terhelését, a singularis antagonizmus kialakulását. A teljes lemezes fogpótlást viselőkön, tehát nincs szükség kompenzációra, ugyanis a propulsiós mozgás nem rágómozgás [7, 8], 7. ábra. A sagittalis fogsorgörbének az a feladata, hogy az őrlőfelszín merőleges legyen a záróizmok húzási irányára (Fábián ábrája) Fabian [7], Katz [21], Müller [33] szerint teljes lemezes fogpótlásokon a sagittalis fogsorgörbe egyetlen feladata, hogy a görbület, a műrágó-felszín merőleges legyen az állkapcsot záró izmok húzási irányára, biztosítva ezáltal az erőteljes záró-harapást (7. ábra). Kaán és Fejérdy [20] mérte a teljes lemezes fogpótlásokon az egyes műőrlőknek megfelelően az interalveolaris távolságot és a rágófelszín-gerincél távolságot. Az eredményekből arra lehetett következtetni, hogy az alsó fogatlan gerincnek jellemzője a distalis irányban felfelé irányuló görbület, melynek legmélyebb pontja az alsó első műőrlőknél van (8. ábra). Az interalveolaris távolság Az occlusiós felszín -gerincéltávolsag felső alsó 8. ábra. A mérések eredményeiből lehetett következtetni (20), hogy a rágófelszín görbületének legmélyebb pontja az alsó első műőrlőknél van (Fejérdy és Kaán ábrája) Az irodalomban nem találkoztunk a fogatlan alsó gerinc sagittalis irányú görbületének egzakt módszerrel végzett méréses vizsgálatával. Vizsgálati módszer A Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának beteganyagából véletlenszerűen választottunk ki 72 teljesen fogatlan pácienst, 55 nőt és 17 férfit. Vizsgálatainkat centrális okklúziós helyzetben rögzített funkciós mintákon végeztük: nemre és oldatra való tekintettel. Polaroid MACRO 5 SLR fényképezőgéppel standard beállítással, 25 cm-es fókusztávolsággal, négyzethálós gyári filmre fényképfelvételeket készítettünk, jobb illetve bal oldali beállítással (9. ábra). A felvételeket 600 dpi felbontással scenneltük be, s Tag Image File Format (tikként tároltuk. A digitalizált képek kiértékeléséhez külön e célra kifejlesztett programot használtunk. A négyszeresen nagyított jobb és bal oldali képeken először vonalat húztunk két pont között. A distalis pont a tuberculum alveolare mandibulae mesialis széle volt, míg a mesialis a frontgerinc legmagasab pontja a median síkban. E vonalról merőlegest bocsátottunk a gerincéi legmélyebb pontjára. A vonal és a merőleges találkozópontja (Ip) az egyik mérőpont. E pont (Ip) és a mesialis, valamint a distalis pont közötti távolságot harmadoltuk (m1, m2, d1, d2), s e pontokból ugyancsak merőlegeseket
