Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-10-01 / 5. szám
190 FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 5. sz. 2003. 9. ábra. A mérésre előkészített, négyzethálós fénykép és a mérőpontok 10. ábra. A mérőpontok és a gerincélvonal közötti távolságok grafikus ábrázolása bocsátottunk a gerincélvonalra (9., 10. ábra), majd pontonként háromszor lemértük a mérőpontok és a gerincéi közötti távolságot, s ezek számtani átlaga képezte a statisztikai elemzés alapját A dbase adatbázisba a mérési eredmények automatikusan kerültek tárolásra millimé- J terben, három tizedes pontossággal. A férfi és a női csoportok, valamint az oldal szerint mért adatokat az SPSS programcsomag segítségével (t-próba) elemeztük. Eredmények és következtetések A mérési eredmények azt mutatták, hogy az őrlőfog helyének megfelelően a fogatlan állkapocsgerincnek jellemzője a sagittalis görbület (10. ábra). A gerincgörbület nemenként és oldalanként jelentős eltérést nem mutat. A gerincélvonal görbületének legmélyebb pontja átlagértékben: 5,78 mm, s ± 1,96 mm, a legkisebb görbület 1,83 mm, a maximalis: 11,12 mm volt. Az állkapocsgerinc legmélyebb pontja kb. az alsó második kisőrlő és az első nagyőrlő területén, a legnagyobb rágónyomás helyén [31] van. Ettől distalisabban már a gerincélvonal kifejezett emelkedést mutat (11. ábra). Ha eredményeinket összevetjük, mintegy párhuzamba állítjuk az irodalomban fellelhető és a klinikai megfigyelésekre alapozott megállapításokkal, ebből újabb következtetéseket vonhatunk le. 1. Camper, Hunter és Spee antropológiai vizsgálataik alapján megállapították, hogy a természetes foga-11. ábra. A fogatlan gerinc jellemzője sagittalis görbület, melynek legmélyebb pontja az alsó második kisörlő és az első nagyőrlő területén van bor ben unfern Hegen. ^tV'&em''0eífeíi(^iI ein« íeben SKet^e aber ifi bie íinie obér £>bfrgád)é bér®«* röfcrung, wenn mait fie non bér 0eíte anfîefjef, in bem UnferFiefer non fynten ttad) törne ju fyofy, unb in bem námíic&eit ÖJer^dífníp in bem Óberfiefer 12. a, b. ábra. Huntermár 1780-ban leírta (a), Camper1791-ben ábrázolta is a sagittalis fogsorgörbét, melynek első leírója tehát HuntervoW és nem Spee (5. ábra) zatnak jellemzője a sagittalis görbület, amelynek legmélyebb pontja a második kisőrlő és az első nagyőrlő területén van (12. a, b ábra). 2. Az okkluziós felszín görbülete kopás folytán ellaposodik, de soha nem válik egyenes vonallá [1,30, 31]. Az alsó természetes fogak nyíl irányú görbületüket az abrasio (attrició) előrehaladott stádiumaiban is megőrzik (13. ábra).