Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 4. sz. 2003. --------------------------------------------------- 147

III. Agresszív parodontitis

A. Lokalizált

B. Generalizált

IV. Parodontitis szisztémás háttérrel

A. hematológiai betegségekkel társuló

1. Szerzett neutropathia (neutropenia)

2. Leukemia

3. egyéb

B. genetikai

1. Familiáris és ciklikus neutropenia

2. Down-szindróma

3. Leukocyta adhéziós deficiencia szindróma

4. Papillion-Lefevre-szindróma

5. Chediak-Higashi-szindróma

6. Glycogen tárolási betegségek

7. Infantilis geneticus agranulocytosis

8. Cohen-szindróma

9. Ehler-Danlos-szindróma

10. Hystiocytosis-szindróma

11. Hypophosphatasia

12. egyéb

C. egyéb

V. Necrotizáló fogágybetegség

A. Nekrotizáló ulcerativ gingivitis

B. Nekrotizáló ulcerativ parodontitis

VI. Parodontium abscessusai

A. abscessus gingivalis

B. abscessus parodontalis

C. abscessus pericoronalis

VII. Endodontális károsodáshoz társuló parodontitis

A. Kombinált endo-parodontalis lézió

Vili. Fejlődési és szerzett parodontális defektusok és állapotok

A. lokalizált, foggal összefüggő prediszpozíciós tényezők által módosított plakk okozta gingivitis vagy parodontitis

1. fogak anatómiai tényezői

2. restaurátumok (tömések, fogpótlások, fogszabályozó készülékek)

3. gyökérfractura

4. cervicalis gyökérresorptio

B. Mucogingivalis deformitások

1. ínyrecessio

2. keratinizált íny hiánya

3. sekély vestibulum

4. túlfejlett frenulum

5. ínytúltengés

a. áltasak

b. szabálytalan ínykontúr

c. ínymosoly

d. ínymegnagyobbodás

6. pigmentzavarok

C. Mocogingivalis deformitások a fogatlan gerincen

1. verticalis vagy horizontális gerinchiány

2. a keratinizált íny hiánya

3. ínymegnagyobbodás

4. túlfejlett frenulum

5. sekély vestibulum

6. pigmentzavar

D. Occlusalis trauma

1. Primer occlusalis trauma

2. Secunder occlusalis trauma

A jövő klasszifikációja a genetika és molekuláris biológiai kutatások tükrében

Az 1999-es klasszifikáció már a hivatalos közlemény megjelenését követően is sok bírálatot váltott ki [5]. A klinikai esetek osztályozása túlságosan részletes, és sokszor ugyanaz a kórkép előfordul a gingiva betegségei és a rögzítő apparátus betegségei között is. Az sem vált egyértelműen előnyére az új klasszifikációnak, hogy az életkor szerinti osztályozást teljesen elhagyta, és így ma a nagyon fiatal korban vagy serdülő korban kifejlődő súlyos parodontális gyulladást csak körül tudjuk írni, de nincs jól definiált diagnózisa [32].

Mivel a molekuláris biológiai szemlélet és a genetika egyre jobban rányomja bélyegét a legújabb kori parodontális kutatásokra, előbb-utóbb ezt a klasszifikációs rendszert is fel fogja váltani egy újabb, modernebb, talán még bonyolultabb változat. Ma már jól sejtjük, hogy a „krónikus parodontitis” bakteriológiailag és genetikailag sem egységes kórkép [17,19]. Ezt azonban megfelelő genetikai és bakteriológiai ismereteink híján ma még nagyon nehéz tovább osztályozni. A ma már ismert genetikai polimorfizmus szerepét igazoló adatok tükrében sejthető, hogy bizonyos cytokinek termelése alapján különböző klinikai formák különíthetők majd el mind a krónikus, mind pedig az agresszív parodontitis kategóriájában.

Irodalom

1. American Academy of Periodontology: Committee Report and Discussion. The Etiology of Periodontal disease. Proceedings of the World Workshop in Periodontics. Chicago: American Academy of Periodontology, 1966:167-177.

2. American Academy of Periodontology: Consensus report. Discussion section. I. Eds. Nevis M. Becker W, Kornman K. Proceedings of the World Workshop in Clinical Periodontics. Chicago: American Academy of Periodontology 1989:1-23.

3. Armitage GC: Periodontal disease. Diagnosis. Ann Periodontol 1996; 1:37-215.

4. Armitage GC: Development of a classification system for periodontal diseases and conditions. Ann Periodontol 1999;4:1-6.

5. Armitage GC: Classifying periodontal diseases - a long standing dilemma. Periodontol20002002; 30: 9-23.

6. Baab DA, Page RC, Ebersole JL, Williams BL, Scott CR: Laboratory studies of a family manifesting exfoliation of deciduous teeth. J Clin Periodontol 1986:13: 677-683.

7. Baer PN, Brown NC, Hammer JE: Hypophosphatasia: Report of two cases with dental findings. Periodontics 1964;2:209-215.