Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 3. sz. 2003.129-133. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest* Fogászati kezeléstől való félelem epidemiológiai vizsgálata általános iskolás (8-15 éves) korcsoportban DR. FÁBIÁN GÁBOR*, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, FÁBIÁN CSILLA, DR. KAÁN BORBÁLA, DR.GÁSPÁR JUDIT ÉS DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY Publikációjukban a szerzők budapesti általános iskolások fogászati kezeléstől való félelem (DAS, DFS) értékeit, valamint szorongás értékeit (STAI-S, STAI-T) vizsgálták. A kérdőíveket összesen 139 fő töltötte ki, ebből 72 volt lány, 67 volt fiú, életkoruk 8-15 év között változott. A gyermekek kora és neme egyik skálára sem volt befolyással. Minden skála szignifikáns pozitív korrelációt mutatott az összes többi skálával. A fogászati félelem skálák (DAS, DFS) illetve a szorongás skálák (STAI-S, STAI-T) egymás közti korrelációi jóval erősebbek, mint a fogászati skálák szorongás skálákkal szembeni korrelációi. A gyermekek megítélése a környezetükben élők félelmeiről a fogászattal kapcsolatban minden skálával szignifikánsan korrelált, de a korreláció erősebb volt a fogászati skálák tekintetében. A használt skálák minden tekintetben alkalmasnak bizonyultak általános iskolás gyermekpopuláció fogászati félelmének és szorongásának mérésére. A hazai gyermekpopuláció fogászati kezeléstől való félelmének értékei a magyar felnőtt populációhoz hasonlóan nemzetközi összehasonlításban is magasak voltak. Adataik alapján úgy tűnik, a gyermekek fogászattal kapcsolatos félelmei tekintetében a nemi hovatartozás és az életkor befolyása másodlagos jelentőségű, ugyanakkor feltételezhető, hogy a szorongásszint és a környezet félelmei a fogászattól jelentősen befolyásolják a gyermekek félelmét a fogászati kezeléstől. Kulcsszavak: Fogászati szorongásskála, Fogászati félelem kérdőív, hazai szub-populáció, 8-15 éves korosztály, demográfiai változók, pszicho-szociális stressz Bevezetés Corah vizsgálatai [4, 5J hívták fel a figyelmet arra, hogy a túlméretezett félelem a fogászati kezelésektől a helyi érzéstelenítés hatékonyságának fejlődése ellenére is növekszik. A probléma egyre nagyobb gyakorlati jelentősége miatt a kérdést a nemzetközi irodalomban számos publikáció vizsgálja. Ennek ellenére számos kérdés tisztázatlan még. Egyes szerzők például felnőtt populáción a fogászattal kapcsolatos félelem nemi függőségét mutatták ki [5, 23], más szerzők [15, 17] nem találtak eltérést a nemek között. De ugyanígy vitatott felnőtteknél az életkor esetleges befolyásoló szerepe (9, 15, 16, 17]. A családi állapot [23], és a szociális státus [23] szerepét felnőtt populáción nem vitatják. A fenti adatok mellett különösen fontosak Berggreen és Carlsson [2,18], vizsgálatai, amelyek bizonyítják, hogy a fogászati kezeléstől való félelmet a szorongásszint jeentősen befolyásolja, de a fogászati félelem sok tekintetben mégis a szorongástól független változó [2, 18], Gyermekeknél az irodalmi adatok hasonlóan ellentmondásosak a fogászattal kapcsolatos félelem és a nemi hovatartozás tekintetében. A lányok értékeit egyes szerzők magasabbnak találták, mint a fiúkét [22], más szerzők ezt csak bizonyos korosztályoknál tudták kimutatni [19], míg van olyan publikáció is, ahol a nemi hovatartozást nem találták befolyásoló tényezőnek [13]. Az életkor szerepét tekintve iskolás gyermekek esetén az adatok arra utalnak, hogy az életkor növekedésével (a gyermek testi-lelki érésével) a fogászati kezeléstől való félelem csökken [13, 3], A szociális helyzet hatása gyermekkorban sem vitatott, a család rossz szociális helyzete [22] növeli a gyermekek fogászati kezeléstől való félelmét. Ugyancsak kimutatott, hogy az anya félelme1 a fogászattól [13] a gyermek ilyen irányú félémét növeli. Vitatott az összefüggés a gyermek problémás viselkedése („jó” vagy „rossz” magaviseleté) és fogászati kezeléstől való félelem szintje között. [13, 22], Csökkenti a fogászattal kapcsolatos félelmet, ha a gyermek már „átesett” fogászati kezelésen2 [13]. A gyermekkori, fogászati kezeléstől való félelemről azt is kimutatták, hogy az a felnőttkori értékekhez hasonlóan pozitívan korrelál a gyermek szorongásszintjével [13]. A kérdéskör vizsgálata a hazai populáción is elkezdődött. Az eddigi mérések alapján úgy tűnik, hogy a hazai populáció, nemzetközi összehasonlításban, magas ér-1 Az apával kapcsolatban nem találtak ilyen összefüggést 2 Konkrétan konzerváló fogászati kezelésről van szó, ami nyilván nem volt traumatizáló Érkezett: 2002. december 27. Elfogadva: 2003. április 22.
