Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-06-01 / 3. szám
130 FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 3. sz. 2003. tékeket mutat. Világviszonylatban a DAS-értékek 8.60- 9.33 körül [5,15], a DFS-értékek 36.60-37.70 körül változnak [15,18] normál populáción. A hazai felnőtt populáción ennél magasabb értékeket mértünk (DAS: 9.92 [7],12.24 [6]; DFS: 46.27 [6]), és ugyancsak emelkedett értékeket találtunk középiskolás korcsoportban (DAS: 10.8, DFS: 40.6) [8]. Alberth és misai 12-14 éves gyermekeken [1] hasonlóan magas értékeket találtak (DAS:10.3; DFS: 39.6). Jelen közleményünkben elsősorban azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a nem, az életkor és a szorongásszint befolyásolja-e a fogászati kezeléstől való félelmet gyermekeken. Ugyancsak vizsgálni kívántuk a gyermekek véleményét a környezetükben élők fogászati félelmei mértékéről, illetve ennek összefüggését a gyermekben kialakult ilyen irányú félelemszinttel. Az általunk vizsgált populáció egy része (8-11 évesek) olyan korosztályt képvisel, amelyről nincsenek hazai adataink, így e tekintetben az is célunk volt, hogy megvizsgáljuk, mennyiben jelentkeznek a korábban mért magas félelem értékek a fogászati kezeléssel kapcsolatban ezen a populáción. Vizsgált populáció és módszerek Kisiskolás korban fogászati kezeléstől való félelem mérésére általában a Children’s Fear Survey Schedule Dental Subscale-t (CFSS-DS) alkalmazzák [3, 13, 14, 22], Vizsgálatunkban azonban elsősorban arra voltunk kiváncsiak, hogy a mért korcsoport fogászati félelem értéke a hazai mintához képest hol helyezkedik el, ezért a fogászati kezelésekkel kapcsolatos félelem mérésére a DAS [4, 7, 8| és DFS [6, 8, 11, 12] skálát használtuk, mivel a hazai mérésekben kizárólag ezek a skálák szerepelnek még a méréseinkhez korban közeli, (vagy azzal részben átfedő) 12-14 éves korcsoportban is [1], (A DAS alkalmazására norvég általános iskolás populáción ebben a korcsoportban nemzetközi irodalomban is van példa [19,20], a DFS alkalmazására ennél a korcsoportnál nem találtunk adatokat.) A DAS skálával kapcsolatban megjegyezzük, hogy bár nevében („Dental Anxiety Scale”) a „szorongás” szó (anxiety) szerepel, valójában ez a skála is félelem értékeket mér, így publikációnkban konzekvensen félelem értékekről beszélünk ezzel a skálával kapcsolatban is. A szorongás mérésére ennél a korosztálynál általában a Children’s Fear Survey Schedule egy rövidebb változatát (CFSS-SF) [13,14] alkalmazzák. A fenti megfontolásból azonban, miszerint eredményeinket elsősorban a hazai mintához kívántuk viszonyítani, a szorongás mérésére a hazai felmérésekben [1, 6, 7, 8] használt STAI-S és STAI-T [24, 25] skálát választottuk. A környezeti háttér vizsgálatára egy további kérdést illesztettünk a DFS kérdőív után3, amelyben arra kérde3 Egy ehhez hasonló kérdéscsoport eredetileg szerepelt a DFS skálában [11], de később ezt a kérdéscsoportot törölték. zünk rá, hogy a gyermek mit gondol mennyire félnek a környezetében élők (anya, apa, testvér, barát) a fogászattól. A válaszlehetőségek azonosak voltak a DFS skála által kínált válaszokkal. A kapott értékeket átlagoltuk. (Elosztottuk annyival, ahány személyről a gyermek „nyilatkozott”.) A kapott átlagot tekintettük annak mérőszámaként, hogy a gyermek milyennek ítéli meg a környezetében élők félelmét a fogászati kezeléstől. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy ez a mérőszám csak korlátozott információt nyújt, mivel, a környezettel kapcsolatos vélemény „átlagát” méri, és így nem ad differenciált képet az egyes személyekről a gyermek környezetében. A vizsgált személyek (n=139) budapesti általános iskolások voltak (67 lány, 72 fiú; kor 8-15 év /átlagban: 11.81 ±2.15 év/). Csak olyan gyermekeket vizsgáltunk, akik elmondásuk szerint már kaptak fogászati kezeléshez injekciót, és legalább egy ízben átestek konzerváló fogászati beavatkozáson. (Igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy „Van-e tömött foguk?” és „Kaptak-e mái injekciót?”.) Csak a hibátlanul kitöltött kérdőíveket értékeltük, a helyes válaszadás aránya meglepően magas 94.55%-os volt. A gyermekek (fentiek alapján) a fogászati kezeléssé kapcsolatos félelmet mérő DAS-skálát [4, 7 ] és DFS skálát [6, 11, 12], valamint az általános állapoti (szituá ciós) szorongást mérő STAI-S-skálát [24, 25] és általá nos alkati szorongást (szorongásra való hajlamot) mérc STAI-T-skálát [24,25] töltöttek ki, emellett válaszoltak í környezeti háttér fogászattal kapcsolatos féléimévé kapcsolatos kérdésre. A kérdőívek kitöltése személyes megkeresés útján csoportosan, a kötelező tanítási időn kívül történt. A meg kérdezett gyermekek önként vettek részt a vizsgálatban miután annak lényegéről, módjáról, és céljáról részlete: tájékoztatást kaptak. Mivel kiskorúakat vizsgáltunk, a; adatok gyűjtésére és tudományos célokra való felhasz nálására nemcsak a vizsgált gyermekektől, hanem < szülőktől is beleegyezést kértünk [26]. A kapott adatokat SPSS/PC 8.0 számítógépes prog rammal [21 ] dolgoztuk fel. Matematikailag szignifikáns nak a p<0.05 értékeket tekintettük. Eredmények A kérdőívekre vonatkozóan magas Cronbach-alfa érté keket kaptunk (DAS: 0.84; DFS: 0.94; STAI-S: 0.91 STAI-T: 0.89), ami a skálák belső „kohéziója” mellett az is jelzi, hogy a gyermekek képesek voltak azokat átgon doltan értelmezve (és nem „véletlenszerűen bekarikáz gatva”) kitölteni. Korábbi vizsgálatunkban e tekintetbei hasonló adatokat kaptunk felnőtt populáción (DAS 0.86; DFS: 0.95; STAI-S: 0.94; STAI-T: 0.86) [8], ami je len adatok, és a felnőtt hazai populáción nyert adató összevethetőségét támasztja alá. A vizsgált populáció legfontosabb adatait nem, kor, é családi állapot tekintetében az I. táblázatban foglaltu
