Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-02-01 / 1. szám
5 FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 1. sz. 2003. Az infekció terjedési mehanizmusa Debelian szerint háromféle módon jöhet létre távoli károsító hatás [13]: 1. Metasztatikus fertőzés: a szájból időnként kiinduló bakterémia révén (ebben az esetben a kórokozó kimutatható). 2. Metasztatikus károsítás révén: ilyenkor a mikroorganizmusok toxinjai okozzák a károsodást, és a kórokozóhoz köthető toxin kimutatható. 3. Metasztatikus gyulladás útján: az elváltozást immunológiai mehanizmusok hozzák létre, itt a kórokozók szerepe közvetlenül nem bizonyítható. a) Toxicus shock szindróma (a kórokozó proteinjei szuperantigénként viselkednek b) Keresztreakció (a kórokozó antigénjei az emberi szervek antigénjeihez hasonlóak, autoantitestek alakulnak ki, s végül autoimmun betegség) Fontos megjegyezni, hogy lehetséges az is, amikor a kórokozó már nem mutatható ki, de az általa kiváltott folyamat, károsodás tovább folytatódik, illetve fennáll. Ez a jelenség főleg autoimmun betegségek esetén észlelhető [21]. A góc lokalizálásának lehetséges módjai Az indirekt terjedéskor a legnagyobb nehézséget mindig a góc lokalizálása jelentette és jelenti ma is. A góc kimutatására ma ismert lehetséges módszerek: 1. jelölt, stabilizált liposzómák segíthetik a góc felkutatását [6] vagy 2. jelölt kemotaktikus peptidek révén próbáljuk megkeresni a gócot [24], Célszervek • Izmok (fej-, nyaktájék), mellüreg • Emésztőrendszer • Légzőrendszer • Kiválasztó rendszer (máj, vese) • Idegrendszer • ízületek • Szem • Bőr • Genitáliák, fertilités, koraszülés • Szív és érrendszer Bizonyított és feltételezett fogeredetű másodlagos betegségek Egy vizsgálat szerint - az utóbbi húsz évben angol nyelven közölt közlemények alapján - a primér infekciók közül a fogágy/fog eredetű fertőzések lényegesen gyakoribbak, mint más gócból származó fertőzések [21]. Fej, nyak, mellüreg A direkt fertőzés esetén könnyen követhető a fertőzés útja a góctól (a fogtól) a fej nyakizmai vagy a mediastinum felé. Az ilyen terjedési irányú gyulladások több esetben vezettek halálhoz, bár szerencsére nem túl gyakori ez a kimenetel [57, 63]. Sokkal gyakoribb a szinusz maxilláris fertőződése [55], vagy az arc mély vagy felületes szöveteinek a gyulladása [43]. A gyulladás ráterjedhet a rágóizmokra [5], vagy okozhat agytályogot is (31 ). Emésztőrendszer A gyomor- és nyombélfekély legfontosabb okaként szokták említeni a Helicobacter pylorit, amely csaknem mindig megtalálható a szájüregben (46), s lehet, hogy ebben az esetben is a gyomor- és nyombélbélfekély tulajdonképpen másodlagos betegség. A gyulladásos bélbetegségek hátterében parodontopatogén baktériumokat is meg szokás említeni (61). Légzőrendszer Idős, legyengült egyének esetén gyakran észlelhető ún. aspirációs pneumonia, ebben az esetben is a kórokozók a szájból származnak, ugyanis Chlorhexidines szájöblítéssel a tüdőgyulladás kialakulása az esetek jelentős számában megelőzhető [35]. A tüdőgyógyászok szerint a tüdőabscessus rendkívül ritkán fordul elő fogatlan egyének esetén, ezzel szemben igen gyakori fogeredetű fertőzésekkor [52]. l/ese és máj A szájüreg baktériumaival szemben képződött antitestek lerakodhatnak a glomerulusok bazalis membránjában, és itt jön létre az immunreakció. Az immunkomplex gyulladásos mehanizmusokat indít meg, amelyek károsítják a bazális membrán sejtjeit, így kialakulhat a glomerulonephritis [49], Sajnálatosan májtályogról is beszámoltak már fogeredetű gyulladásokkal kapcsolatban [11], Idegrendszer A koponyaűri fertőzések igen fontos és súlyos következményei lehetnek a szájüregi gyulladásoknak. Igen sok esetben írtak le agytályogot, amely halálos kimenetelű volt, s ilyen esetekben igen gyakori az antibiotikummal szemben rezisztens baktériumtörzsek előfordulása is [2,54], Több közlemény beszámolt már meningitiszről [18] a fokális infekcióval kapcsolatban, valamint észleltek már paraspinális tályogot, de paraplégiát is foghúzást követően [18, 28].
