Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 6. sz. 2002. 245-248. 'Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest "Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Budapest Maxilla atrophia korrekciója onlay plasztikával DR. VELICH NORBERT *, DR. HRÁBÁK KÁROLY ", DR. NÉMETH ZSOLT *, DR. BARABÁS JÓZSEF * és DR. SZABÓ GYÖRGY * A fogvesztést követően szükség lehet a maxilla nagymértékben atrophizált processus alveolárisának pótlására, hogy a rágófunkciót implantátumokon elhorgonyzott fogpótlással állíthassuk helyre. Az implantátumok befogadására többféle csontfelépítési módszer kínálkozik. Az ismertetett vizsgálat célja a csípőlapát spina iliaca anterior superior területéről származó szabad monocorticalis csont transzplantátumok onlay plastica céljára történő felhasználásával szerzett tapasztalatok összegzése. Kulcsszavak: csontpótlás, autológ csont, onlay plastica, CT, fogászati implantáció A fogvesztést követően szükség lehet a nagymértékben atrophizált maxilla processus alveoláris csontvolumenének növelésére, hogy a rágófunkciót implantátumokon elhorgonyzott fogpótlással állíthassuk helyre. Az implantátumok befogadásához szükséges csontmennyiséget biztosíthatjuk az arcüreg-alap megemelésével, vagy a fogmedernyúlvány vertikális és/vagy horizontális méretének növelésével. Ez utóbbi célt több módszer segítségével is elérhetjük, Le Fort I osteotómiával és inlay grafttal, titánhálóval rögzített spongiózakaparékkal, vagy kortikális csontblokk felhelyezésével, ún. onlay grafttal. Ez utóbbihoz több területről (csípőlapát, tibia, mandibula, calvaria) nyerhetünk csonttranszplantátumot [5, 13, 18, 22], E módszer előnye a sinus elevatioval szemben, hogy az intermaxilláris térköz nagyságát a fiziológiáshoz közelíti, ezáltal a végleges protetikai ellátás egyszerűbbé válik. Sok esetben az elégtelen csontkínálat miatt a két módszer együttes alkalmazására kényszerülünk [14, 20], A szabad csont transzplantátumok onlay plasztikára való felhasználása hosszú időre tekint vissza [1, 3, 12]. Az augmentációt elvégezhetjük az implantáció előtt egy külön ülésben, de a két beavatkozásra egyszerre is sort keríthetünk [7, 14, 18, 23J. Sok szerző vizsgálta radiológiai és egyéb módszerekkel a transzplantátum szervülés/rezorpció mértékét [2, 8, 15, 24], Az augmentáció tervezéshez, az elért eredmény értékelésére és az implantáció tervezéséhez különösen alkalmasnak tűnik a 2- és 3-dimenziós computer tomográf (2-D CT, 3-D CT) felvételek és leképezések készítése [6, 9, 10, 11, 16, 17, 19]. Jelen vizsgálat célja a csípőlapát spina iliaca anterior superior területéről nyert monocorticalis onlay grafttal végzett augmentáció során szerzett tapasztalataink öszszegzése. Betegek és módszer Betegcsoport 5 év során (1996-2000) 16 esetben végeztünk totális, vagy subtotális felső foghiányban szenvedő betegek esetén onlay plasticát, akiknél a csontviszonyok és/vagy szubjektív okok miatt kivehető fogpótlás készítése nem került szóba. A felső állcsonti fogmedernyúlvány atrophiája a Cawood-Howell-féle osztályozás [4] alapján IV-VI osztályba tartozott, a megmaradt alveolaris ív nagy része horizontális/sagittális irányban pengeszerűen elvékonyodott (1.a. ábra). Az arcüreg alapján mért csontvastagság 2-5 mm volt, ezért valamennyi betegnél egyidejű sinus elevatióra került sor. A betegek közt 10 nő és 6 férfi volt, átlagéletkoruk 51 év, valamennyien nem-dohányzók. Daganatos- és anyagcserebetegség anamnézisükben nem szerepelt. Sebészi módszerek Az augmentációt és sinus elevatiot intratrachealis narkózisban végeztük. A donor területet a spina iliaca anterior superior csúcsa felett kb. 1 cm-rel indított, a csípőtaréj mentén vezetett 5-8 cm hosszú bőrmetszéssel, majd a lágyrészek és a fascia lata eltávolításával tártuk fel. A corticalis csontot sebészi fűrésszel átvágtuk, majd a csípőlapát belső széléből egy 3-4x6 cm hosszú corticalis darabot távolítottunk el, mintegy 5-6 cm3 spongiosával együtt. A processus alveolarist a gerincélen vezetett metszéssel tártuk fel, a corticalis csontot a graft jobb vérellátása érdekében gömbfúróval több helyen perforáltuk. Az onlay plasticát megelőzően arcüreg alap emelést végeztünk Tatum módszere szerint [21] saját spongiosával, illetve béta-trikalcium foszfáttal (Cerasorb, Curasan). A corticalis graftot sebészi fúróval a kívánt formára alaErkezett: 2002. május 2. Elfogadva: 2002. július 8.
