Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 5. sz. 2002. 195-197. Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest A Carabelli-csücsök előfordulásának gyakorisága 7-18 éves gyerekeken DR. MAVRODISZ KATALIN, DR. TARJÁN ILDIKÓ A Carabelli-csücsök előfordulásának gyakoriságát vizsgálják a szerzők 7-18 éves gyermekeken. A felmérés Dahlberg-skála alapján történt 326 mintán, amelyek a klinika Fogszabályozási Osztályának anyagát képezik. A fogak morfológiájának tanulmányozását elterjedten használják az embertípusok közötti filogenetikai összefüggések megállapítására, továbbá különböző populációk közötti különbségek feltérképezésére. A vizsgált minta alapján a Carabelli-csücsök előfordulási gyakorisága 65,34%. Kulcsszavak: Carabelli, felső első maradó moláris A Carabelli-csücsköt először George Carabelli osztrák fogorvos írta le 1842-ben. A Carabelli-csücsök egy jellegzetes kiemelkedés, amely a felső molárisok mesiopalatinalis felszínén található [1, 2], Boros és Csiba szerint leggyakrabban a felső tejötösökön fordul elő [2], A maradó fogak közül leggyakrabban a maradó első molárison fordul elő, és sokkal ritkábban a második és a harmadik molárisokon. A Carabelli-csücsök nagysága nagyon változó lehet [3, 7], de általában nem éri el a rágófelszín szintjét [2]. A legtöbb esetben szimmetrikus előfordulása figyelhető meg, de van olyan kimutatás, ahol magas százalékban aszimmetria fordult elő [1, 2, 7], Vizsgálták a csücsök morfológiáját, fejlődéstani jelentőségét, az öröklődési mechanizmusát és a caries kialakulásában való szerepét, hiszen a csücsköt predilekciós helyként tartják számon. A Carabelli-csücsök információt nyújt a különböző embertípusok összehasonlításában, mivel a többi fogazati jellegzetességgel azonosan, ez is többféleképpen és különböző intenzitással jelenik meg [6, 8]. A Carabelli-csücsköt már a Neander-völgyi emberen ki tudták mutatni. A csücsök öröklődésével kapcsolatosan a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a fenotípusos megnyilvánulása genetikailag meghatározott. Az öröklődési modellel kapcsolatosan már nem teljes az egyetértés. Dietz szerint egy domináns gén felelős a csücsökért [5]. Kraus két génből álló modellt képzelt el, míg mások egy többgénes modellt írtak le [5]. Sokan foglalkoztak a fogazati jellegzetességek fontosságával, mert számos kérdésre tudnak választ adni, pl. egy populáció földrajzi kiterjedésére, homogenitására és genetikai változásaira. Antropológiai szempontból is a fogazat sok segítséget nyújt, mivel a fogak egyike a legidőtálóbb struktúráknak az emberi szervezetben, és az élet folyamán alig változtatják a formájukat és méretüket. Ami a Carabelli-csücsköt illeti, a felmérések azt mutatják, hogy a mongoloid típusnál nagyon ritkán fordul elő, míg a kaukázusi embernél nagyon gyakori [4, 5 ,9]. Célunk felmérés készítése az első felső maradó molárison megjelenő Carabelli-csücsök gyakoriságáról budapesti gyermekpopulációban. Anyag és módszer A felmérést 326 7-18 év közötti gyermek felső állcsontjáról vett lenyomat alapján készített gipszmintán végeztük. A gyerekek 100%-a budapesti volt, és a vizsgálatot egy orvos végezte. A minta alapján történő vizsgálat előnye, hogy a vizsgált anyagot bárki, bármikor előveheti, és a mintát azonos körülmények között lehet vizsgálni. A beosztás a Dahlberg-skála szerint történt (1. ábra), amely 0 és 7 fokozat között osztályozza a csücsköt [3]. Dahlberg szerint a kulcsfontosságú fog az ilyen jellegű felméréseknél a felső első maradó moláris. Eredmények A 326 budapesti gyerek közül a Carabelli-csücsök 65,34%-ban (II. táblázat) volt jelen. A Dahlberg szerinti beosztás alapján a legkisebb csücsök [1] 11,3%-ban, a legnagyobb [7] 3,6%-ban fordult elő (/. táblázat). Vizsgálatainkban talált Dahlberg szerinti 7-es nagyság a 2. ábrán látható. Felmérésünkben a tej molárison levő csücsök nem szerepel. A %-os megoszlás a fiúk és lányok között (II. táblázat) nem mutatott különbséget. Érkezett: 2002. április 5. Elfogadva: 2002. július 8.
