Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-10-01 / 5. szám
196 FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 5. sz. 2002. ’ ŰJ 1. ábra. A Carabelli-csücsök osztályozása Dahlberg szerint 2. ábra. Dahlberg szerinti 7-es nagyságú csücsök a jobb felső első molárison I .táblázat Carabelli-csücsök gyakorisága a Dahlberg-skála szerint Dahlbergbeosztás 0 1 2 3 4 5 6 7 Fiúk 51 17 8 25 14 27 10 4 Lányok 62 20 6 30 11 27 6 8 Összesen 113 37 14 55 25 54 16 12 % 34,6% 11,3% 4,3% 16,8% 7,6% 16,5% 4,9% 3,6% II táblázat Carabelli-csücsök hiánya, illetve jelenléte %-os megoszlásban Csücsök előfordulása Hiány Jelenlét Fiúk 51 105 Lányok 62 108 Összesen 34,6% 65,34% Megbeszélés A fogak morfológiája és az odontometria tudománya nagyon fontos szerepet játszik az antropológiai kutatásokban. Antropológiai szempontból a leggyakrabban vizsgált és a legnagyobb érdeklődést kiváltott anatómiai fogazati jellegzetesség a Carabelli-csücsök. A legtöbb felmérés a csücsök gyakoriságával, morfológiájával, fejlődéstani változatosságaival foglalkozott, többek között azért, mert a Carabelli-csücsköt széles körben olyan vizsgálatoknál használják, ahol meg akarják állapítani, hogy milyen mértékben keveredtek az évszázadok folyamán a különböző embertípusokra érvényes jellegzetességekkel rendelkező népek. A Carabelli-csücsköt a már nem élő populációk fogazatán is meg lehet vizsgálni, így annak a történelem során bekövetkezett változásai is felmérhetők. Ezek a vizsgálatok azt bizonyították, hogy a fogazati jellegzetességeket kétféle típusra lehet osztani. A nyugati típusú fogazat (európai populáció), ide sorolható a Carabellicsücsök is és a keleti típusú fogazat (mongoloid populációknál). A Carabelli-csücsök kutatása több kérdésre is választ tud adni: 1. A lakosság besorolása a keleti ill. nyugati típusú fogazathoz. 2. Adott populáción belül milyen mértékben történt keveredés. 3. Az európai és a keleti elemek között mennyire homogén a vizsgált populáció. Ma már nagy számban állnak rendelkezésünkre a különböző felmérések, amelyeket európai, amerikai és ázsiai populációkon végeztek. Az európai populációknál a gyakorisága elég magas, 70 és 90% között van (III. táblázat). III. táblázat A csücsök %-os előfordulása különböző populációkban (1) Ország Előfordulás (%) Cikk Jugoszlávia 51,1 Kallay, 1957 Németország 78,3 Fteiners-Karsch, 1964 Anglia 78,8 Goose-Lee, 1971 Finnország 79,0 Alvesalo et al., 1975 Svédország 84,8 Reiners-Karsch, 1964 Lengyelország 85,0 Reiners-Karsch, 1964 Dél-Amerika (fehér populáció) 60,0 Keene, 1968 Japán 31,9 Tsuji, 1958 Görögország 71,6 Gianniou, Koutsikou, Sariku, Dimitrakopulos, 2000 A 326 budapesti gyerek közül 65,34%-ban mutatható ki a csücsök jelenléte, amely kicsit alacsonyabb az európai átlaghoz képest. Nagyon fontos szempont az értékelésünkben, hogy nemcsak a jelenléti gyakoriságot vesszük figyelembe, hanem a „pozitív” jelenlétet
