Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 5. sz. 2002. 189-193. 'Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Fogorvostudományi Intézet "Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Gyermekklinika Antineoplastikus terápia okozta zománcszerkezeti rendellenesség- Esetismertetés -DR. ALBERTH MÁRTA*, DR. TÖRÖK JUDIT*, DR. NEMES JUDIT*, DR. KISS CSONGOR**, DR. MÁRTON ILDIKÓ A gyermekkori halálozások jelentős részéért a rosszindulatú daganatos elváltozások tehetők felelőssé. Ebben az élet­korban a malignus elváltozások leggyakrabban a hemopoetikus rendszert érintik. A korszerű terápiának köszönhetően a halálozási arány nagymértékben csökkenthető. A kezelés nemkívánatos vele­járójaként azonban azonnali és késői orális szövődmények is kialakulhatnak, melyek nagymértékben ronthatják az életminőséget. Míg a korai orális komplikációk a nyálkahártyát, a mucosa védekező rendszerét, a nyáltermelést érintik, a későiek csont-fogazati elváltozások kialakulását idézhetik elő. Kulcsszavak: antineoplasztikus terápia, orális elváltozások, zománc szerkezeti rendellenesség A gyermekkori halálozások jelentős részéért a rosszin­dulatú daganatos elváltozások tehetők felelőssé. Ebben az életkorban a malignus elváltozások leggyakrabban a hemopoetikus rendszert érintik. A rosszindulatú he­mopoetikus betegségek között első helyen a leukémiák állnak 33%-os előfordulási gyakorisággal. Az esetek 75%-ban akut lymphoblastos leukémia (ALL) alakul ki, leggyakrabban a negyedik életév körül. A leukémiás sejtpopulációt valószínűleg egyetlen kóros őssejt vagy progenitor sejt klonális proliferációja hozza létre soro­zatos osztódások útján. Csontvelői felszaporodásuk során a normális hemopoetikus prekurzor sejtek helyét foglalják el, ami végül csontvelő-elégtelenséghez vezet. Amennyiben a leukémiás sejtpopuláció meghaladja a csontvelő sejtes állományának 60%-át, a kóros sej­tek a perifériás vérben is megjelennek. Az ALL osztá­lyozása a sejtek citológiai, immunológiai és kariotípus tulajdonságainak együttes figyelembevételével történik. A legtöbb blastsejt B-progenitor sejtekből származik, a sejtek mintegy 15%-a T progenitor és 1%-a viszonylag érett B-sejt eredetű. Az immunfenotípus meghatározá­sának prognosztikai és terápiás jelentősége van. A leu­kémiák kezelésében alkalmazott kemoterápiás szerek a sejtek reproduktív képességét károsítják, de nem sze­lektívek a tumor sejtekre, így a szervezet sejtjeinek egészére is képesek hatni. A jelenleg elfogadott keze­lési sémákban több szer kombinációját alkalmazzák, ezzel csökkentve a rezisztencia kialakulásának lehető­ségét, növelve a citosztatikus hatás erősségét. Egyes esetekben, különösen magas rizikójú pácienseknél a kemoterápiát radioterápiával egészítik ki [1,2], A korszerű terápiának köszönhetően a halálozási arány nagymértékben csökkenthető. A kezelés nemkí­vánatos velejárójaként azonnali és késői szisztémás, így orális szövődmények is kialakulhatnak. Míg a korai orális komplikációk a nyálkahártyát, a mucosa védekező rendszerét, a nyáltermelést érin­tik, a későiek csont-fogazati elváltozások kialakulását idézhetik elő. Az orális mellékhatások típusát és súlyosságát a pri­mer elváltozás, annak lokalizációja, a beteg életkora, az alkalmazott terápia, annak időpontja és időtartama határozza meg. A primer elváltozás és a kezelés eredményeként ki­alakuló immunszuppresszió következtében létrejövő neut­­ropénia, lymphopenia, T-sejt-defektus miatt csökken a védekezőképesség. Mind az antigénspecifikus, mind a nem specifikus működés károsodik, ami fogékonnyá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. A cyto­­statikumok nem specifikusak a tumor sejtekre, a szer­vezet egészére hatnak. A nyálkahártyára kifejtett hatá­saként, mucositis, fekélyek keletkezhetnek [3]. A sugárterápia következményeként átmeneti vagy maradandó nyálmirigy destrukció jöhet létre, amit gyul­ladás, xerostomia kísérhet. A kemoterápia - a sugárte­rápiával ellenétében - kevésbé károsítja a nyálmiri­gyeket, de a kemoterápiában részesülő betegek átme­neti változást tapasztalnak a nyál mennyiségében és minőségében, az megkevesbedik, sűrűvé és viszkó­zussá válik [4], A kialakuló thrombocytopenia, neutropenia miatt fo­kozódik a vérzékenység, spontán vérzésre való hajlam. Érkezett: 2002. január 3. Elfogadva: 2002. május 23.

Next

/
Thumbnails
Contents