Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 3. sz. 2002. 107 A kísérletsorozatot három részre osztottuk. Az első részben a próbatestek hosszának és átmérőjének kiszakítási feszültségértékre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A hossz rögzítettségre gyakorolt hatásának vizsgálatára azonos (4 mm) átmérőjű és eltérő (7, 9 és 14 mm) hosszúságú, illetve az átmérő hatásának elemzésére azonos (7 mm) hosszúságú és eltérő (3.4, 4 és 4.5 mm) átmérőjű, csavarmenet nélküli fém próbatesteket használtunk. A második részben a párhuzamos falú, hengeres, illetve kúpos próbatestek kiszakításához szükséges feszültségeket hasonlítottuk össze. Ekkor a próbatestek hossza azonos volt (10 mm), a kúpos próbatestek nagyobbik átmérője megegyezett a hengeres próbatestek átmérőjének nagyságával (4 mm). A kúpos próbatestek oldalfal-összetérése az állatkísérletes push-out teszteknél használt kúpos implantátumokhoz hasonlóan 9° volt [15]. A nyomóerő a kisebbik átmérő felöli végen hatott a próbatest hossztengelyének irányában, minimalizálva az oldalirányú erők fellépésének valószínűségét. A kísérletek második szakaszában vizsgáltuk még a próbatest hossztengelyétől eltérő irányú erőkomponensek hatását is a rögzítettségre. Változatlan kísérleti elrendezés mellett, a csavarmenet nélküli, hengeres próbatest kinyomótüske felöli oldalát az eredeti, a kinyomótüske elmozdulási irányára merőleges síkhoz képest 10, illetve 15 fokosra esztergáltuk. így a ferde felszíneken érvényesült a próbatest hossztengelyével megegyező irányban ható kiszakító erő, amely mellett a ferde felszínből adódóan oldalirányú komponens is fellépett. A vizsgálatok harmadik szakaszában csavarmenettel ellátott próbatesteken vizsgáltuk a csavarmenetes felszín rögzítettséget befolyásoló hatását. Három különböző (0,7, 1,0 és 1,25 mm) menetemelkedésű csavarmenetekkel ellátott, egyebekben a hengeres próbatestekkel megegyező méretű (4 mm átmérőjű, 9 mm hosszú) és felületi mikrostruktúrájú próbatesteket ágyaztunk akrilátba és vizsgáltuk a kiszakításukhoz szükséges feszültségértékeket, változatlan kísérleti körülmények között. Eredmények A 2. ábrán a hisztogramm azonos átmérőjű, különböző hosszúságú próbatestek hossztengelyük irányában ható erővel való kiszakításakor mért feszültségértékek nagyságát (12,72, 14,89 és 12,56 MPa) mutatja, a próbatestek hosszúságának függvényében. A statisztikai próba tanúsága szerint nincs korreláció a modellimplantátum hossza és a kinyomásához szükséges feszültség nagysága között. Azonos hosszúságú, de különböző átmérőjű próbatestek akrilátból történő kiszakításához szükséges feszültségértékeket vizsgálva, a 3. ábrán látható hisztogramm szerint az átlagos feszültségértékek (17, 32, 15, 99 és 15,56 MPa) és a próbatestek átmérője között 0,97-os korrelációs együtthatójú fordított arányosság van. & 16,00 é- 14,00 3) 12,00 ■s 10,00 -co 8,00 6,00 t2 4'°° '3) 2.00 -1) *2 o.oo 1 .aj 14,89 6,67 8,83 13,00 beágyazásihossz átlag (mm) 2. ábra. A próbatestek kiszakításához szükséges átlagos feszültségértékek a hossz-csoportokra számított átlagos beágyazási hossz függvényében átmérő (mm) r=-0.97 3. ábra. A próbatestek kiszakításához szükséges átlagos feszültségértékek a próbatest átmérő függvényében A hengeres és kúpos próbatestek összehasonlító vizsgálatakor a kiszakítási feszültségértékek átlagai (16,57 és 16,43 MPa) között, statisztikailag szignifikáns eltérést nem találtunk (4. ábra). A ferde felszíneken ható erő esetében mért kiszakítási feszültségértékek átlagait az 5. ábrán mutatjuk be. Az ábrán az 1. oszlop a próbatestek tengelyére merőleges síkhoz képest 10°-os, a 2. oszlop pedig a 15°-os felületű próbatesteken mért értékek átlagát jelenti. A 10°-os ferdeségű felület esetében mért értékek átlaga (24,89 MPa) nagyobb volt, mint a 15°-os ferde felszín esetén mért (22,56 MPa) értékek. A különbség statisztikailag szignifikáns. A csavarmenetes próbatestek esetén átlagosan több mint kétszer nagyobb kiszakítási feszültségértékeket (30,15 MPa) kaptunk, mint a csavarmenet nélküli próbatesteknél (14,89 MPa). A menetemelkedés szerepét vizsgálva azt találtuk, hogy a kiszakítási feszültségértékek a menetemelke-
