Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-06-01 / 3. szám
96 FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 3. sz. 2002. IV. táblázat A két terápiás módszerrel kapott eredmények klinikai és radiológiai paramétereinek (átlag ± SD) a kiinduláskor és 6 hónappal postoperatívan GTR EMP Összehasonlítás Klinikai paraméterek Kiindulási TM/mm 10,25±2,77 10,33±1,51 NS PTN/mm 12,63±2,72 11,63±1,60 NS 6 hónap postoperativ TM/mm 4,63±1,51 5,33±1,37 NS PTN/mm 8,75±2,82 8,50±1,97 NS radiológiai paraméterek Kiindulási CEJ-BD/mm 8,67±3,09 9,57±3,03 NS CEJ-AC/mm 5,76±2,86 7,55±3,98 NS 6 hónap postoperativ CEJ-BD/mm 8,20±2,20 8,52±3,47 NS CEJ-AC/mm 6,16+1,99 7,80±3,57 NS Rövidítések: TM - tasakmélység; PTN - parodontális tapadási nívó; CEJ - zománc-cement határ; AC - alveoláris csontszél; BD - a csonttasak legmélyebb pontja; NS - nem szignifikáns V. táblázat A klinikai, radiológiai és histometriás paraméterekben bekövetkezett változások (átlag ± SD) 6 hónappal postoperatívan Resolut (n = 8) Emdogain (n = 6) Összehasonlítás Klinikai paraméterek ATM/mm-5,62±1,99***-5,00±0,63*** NS APTN/mm-3,87±1,64***-2,67+1,03** NS Radiológiai paraméterek ACEJ-BD/mm -0,47±2,63ns-1,05±1,71ns NS ACEJ-AC/mm 0,40±1,84ns 0,33±1,54ns NS Histometriai paraméterek új cement/mm 2,29±1,10** 1,81 ±1,17* NS új csont/mm 1,93±1,04** 0,78±0,97"s P < 0,06 * - p < 0,01 ; ** - p < 0,001 ; *** - p < 0,00001 Rövidítések: TM - tasakmélység; PTN - parodontális tapadási nívó; CEJ - zománc-cement határ; AC - alveoláris csontszél; BD - a csonttasak legmélyebb pontja; NS - nem szignifikáns VI. táblázat A terápiás effektust kifejező változók korrelációja (n = 14) APTN-V ACEJ-BD ACEJ-AC új cement új csont APTN-V NS NS P < 0,001 P<0,005 ACEJ-BD NS P < 0,05 NS ACEJ-AC NS NS Új cement P<0,0001 Új csont Rövidítések: TM - tasakmélység; PTN - parodontális tapadási nívó; CEJ - zománc-cement határ; AC - alveoláris csontszél; BD - a csonttasak legmélyebb pontja; NS - nem szignifikáns A histometriai vizsgálat szignifikáns mennyiségű új cement szövet képződését mutatta ki mindkét csoportban, viszont csak a GTR csoport mutatott statisztikailag szignifikáns csontképződést. A különböző klinikai, radiológiai és histometriás adatok közötti korrelációt tünteti fel a VI. táblázat. A klinikailag mért PTN nyereség, jól korrelált a regeneratív kezelés hatására bekövetkező histometriás módszerrel mérhető új cement és új csont képződésével. Hat hónappal a műtét után a radiológiai vizsgálat azonban még nem volt elég érzékeny ahhoz, hogy új, szignifikáns mennyiségű csont képződését tudta volna kimutatni. Megbeszélés A regeneratív parodontális műtétek sikerét értékelő klinikai és radiológiai vizsgáló módszerek nem eléggé megbízhatóak, és sok esetben nem mutatnak szoros összefüggést a valódi histológiai eseményekkel [11, 12, 14], A legtöbb rutin klinikai esetben azonban nem kínálkozik lehetőség arra, hogy szövettanilag is ellenőrizhessük a gyógyulás minőségét [8, 9, 28, 41], A jelen vizsgálatban parodontálisan nagyon súlyosan érintett, extractióra ítélt fogakon hasonlítottuk össze a klinikai, radiológiai és hisztológiai paraméterek megbízhatóságát irányított szövetregenerációs műtétek után. Hisztológiailag mindkét irányított szövetregenerációs technika új kötőszövetes parodontális tapadás kialakulását mutatta újcsontképződés kíséretében. Ezek alátámasztják mások, korábban már közölt megfigyeléseit [34, 21, 25, 31, 36, 43]. A GTR kezelés után klinikailag észlelet parodontális regeneráció mértéke egyezik az irodalmi adatokkal [7, 30, 41]. A mások irodalmi adataival való összehasonlításkor azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy jelen vizsgálatban terminális stádiumban lévő, extractióra váró fogakat kezeltünk, amelyek regenerációs képessége feltehetően kisebb, mint a szokványos klinikai eseteknek. Továbbiakban, amennyiben a kérdéses fog mellett olyan mértékű regeneráció következett volna be, amely megváltoztatta a fog prognózisát, a fog - érthető etikai okokból - nem is kerülhetett extractióra. EMP kezelés után a klinikai szondázási mélység és tapadási értékek megközelítették a GTR csoport értékeit és egyeztek az irodalmi adatokkal is [30, 10, 32, 39], és nem volt a két terápiás csoport értékei között szignifikáns különbség, sem a kiinduláskor, sem pedig postoperatívan. A vizsgálatban az átlagos radiológiai csonttelődés mértéke 6 hónap után a GTR csoportban 0,47 mm, az EMP csoportban pedig 1,05 mm volt. Mások ennél jelentősebb postoperativ csontos telődésről számoltak be [11, 12, 18], Heijl és mtsai EMP kezelés után 8 hónappal 0,9 mm csontos telődésről számolt be [21], Vizsgálatunkban az EMP csoportban mért átlagos csontos telődés megegyezett az irodalmi értékekkel, GTR csoportban azonban ettől lényegesen szerényebb átlagos értékeket mértünk. Ennek az is lehet az oka, hogy
