Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 3. sz. 2002. 93-98. Semmelweis Egyetem, Budapest*, Univ. Homburg**, Univ. Heidelberg***, Pécsi Tud. Egyetem, Pécs**** Klinikai radiológiai és histometriás paraméterek érzékenységének összehasonlító vizsgálata parodontális tapadásnyereség értékelésekor DR. WINDISCH PÉTER*, DR. ANTON SCULEAN**, DR. F. KLEIN***, DR. TÓTH VILMOS****, DR. PETER EICKHOLZ***, DR. GERA ISTVÁN* Sok klinikai, radiológiai vizsgálat tanúsítja új parodontális tapadás kialakulását különböző sikeresnek ítélt parodontális műtéti és nem műtéti beavatkozások után. Azonban a legtöbb vizsgálat nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy az új parodontális tapadás valódi regenerációt jelent-e, vagy csak gyengébb minőségű reparációval gyógyult a defektus. A közölt vizsgálat célja volt a klinikai és radiológiai paramétereket összehasonlítani a histometriás mérések eredményeire, különböző regeneratív műtéti technikák értékelésekor. Kulcsszavak: enamel mátrix protein (EMP), irányított regeneratio (GTR), histometria, radiológia Minden regeneratív parodontális kezelés legvégső célja az elpusztult parodontális szövetek helyreállítása, újonnan képződött cement, gyökérhártyarost és alveoláris csont kíséretében. Nagyszámú közlemény számol be sikeres klinikai és radiológiai eredményekről különböző parodontális konzervatív kezelések vagy műtétek után. A legtöbb esetben azonban nem lehet meggyőzően bizonyítani a valódi regeneráció létét. Hisztológiailag ugyanis az állatkísérletekben és a nagyon kis számú humán anyagban legtöbb esetben csupán széles hámtapadás [4, 23] vagy a cement felszínben nem integrálódott, párhuzamosan futó rostos tok kialakulását lehetett kimutatni [23, 27, 34], Az utóbbi időben megjelent néhány hisztológiai vizsgálat szerint bizonyos parodontális regeneratív beavatkozások után azonban hisztológiailag is kimutatható a parodontium, valódi parodontális regenerációja [19, 27, 34, 40, 43]. Nagyszámú állatkísérlet [20, 22, 37] és néhány humán vizsgálat szerint regeneráció érhető el biológiai barrier membránok [3, 5, 8, 9, 26, 28, 29] vagy bizonyos biológiailag aktív fehérjék alkalmazásával [20, 21, 25, 31, 36]. A klinikumban azonban alig van lehetőség arra, hogy sikeresnek látszó műtétek után biopsiás anyagon, hisztológiailag ellenőrizhessük a gyógyulás jellegét és a valódi parodontális regeneráció létét vagy annak hiányát. Nagy kérdés, hogy a klinikai és radiológiai vizsgáló módszerekkel nyert eredmények mennyiben tükrözik a hisztológiailag igazolt változásokat? Jelen vizsgálat célja volt a klinikai és radiológiai paramétereket összehasonlítani a histometriás mérések eredményeivel két különböző parodontális regeneratív műtéti technika értékelésekor. Anyag és módszer A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Regionális Kutatásetikai Bizottságának jóváhagyásával végeztük A vizsgálatban 12 beteg (8 nő és 4 férfi) vett részt. A vizsgált személyek átlagéletkora 42 ± 9,1 év volt. Tizennégy, extractióra váró, előrehaladott csontdefektust mutató fogat kezeltünk. A kiválasztott fogak mellett legalább 3 mm-es verticalis csonttasak volt. Véletlenszerűen kiválasztva nyolc fogat felszívódó GTR barrier membránnal, hatot pedig zománc mátrix proteinnel (EMP-EMDOGAIN®) kezeltünk. Mindegyik beteget előzőén tájékoztattuk a vizsgálat céljáról, a várható eredményekről. A betegek írásbeli hozzájárulási nyilatkozatot adtak. Kiinduláskor és hat hónappal a műtét után a tasakmélység (TM), parodontális tapadási nívó (PTN) került meghatározásra, valamint standard beállítású „long cone” röntgenfelvételek készültek műtét előtt és hat hónappal utána. Hat hónappal a műtét után a fogakat extraháltuk, és a histometriai értékelés eredményeit összehasonlítottuk a klinikai paraméterekkel. Klinikai és radiológiai vizsgálatok A bevezető konzervatív parodontális kezelés sikeres befejezése után (supra- és subgingivális depurálás, motiválás) leghamarabb három hónap múlva került sor a sebészi beavatkozásra. Szükség szerint a betegek ideiglenes híd pótlásokat illetve ideiglenes parodontális síneket is kaptak a meglazult fogak stabilizálására. Minden fog hat felszínén Williams-szondával mértük a szondázási mélységet (TM), az ínyrecessio mértékét (GR) és Érkezett: 2001. november 7. Elfogadva: 2001. december 17.
