Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-06-01 / 3. szám

88

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 3. sz. 2001.

Sérülések életkor szerinti megoszlása II.

41) ■ ' ~ •

2. ábra. Incidenciagrafikon. A sérülések közel 70%-a 2-3 éves korban történik.

A sérülések osztályozását és csoportosítását illetően ismernünk kell a WHO terápiás elvű beosztását [1], bár ez inkább a maradófogak baleseti sérüléseire vonatkozik.

Tejfogakra nehezen értelmezhető, mert egyrészt a tejfogazatban nem fordul elő minden sérülésfajta, másrészt sok eset nem igényel terápiát. Lényegében a leegyszerűsített változatot ismerteti az e témakörben megjelent magyar kézikönyv [14], továbbá a magyar egyetemi tankönyv is [3] a sérülések jellegén alapuló osztályozást tart célszerűnek. Ezek szerint előfordulnak a tejfog elmozdulása nélküli (I) és a tejfog elmozdulásával járó balesetek (II).

1/1. Koronasérülések (fractura coronae dentis decidui) Az előfordulási gyakoriság a baleseteken belül a külföldi irodalom szerint 4-30% [1], a magyar adat 8% körüli [13], A sérülések jellegéhez igazodó, szóba jöhető ellátás a pulpasapkázás, pulpotómia, élpótlás, borítókorona, de nagyon gyakran semmi, attól függően, hogy mikor kerül szakemberhez a gyermek, milyen a száj, a fogazat általános állapota, hol tart a fogváltás, mennyire kezelhető a kis páciens. Már most megjegyezzük, hogy ezen utóbbi megállapítások minden esetre vonatkoztathatók, hiszen a terápiát mindig az adott helyzethez kell igazítanunk.

I/2. A tejfogak koronája sérülhet törési felszín nélkül (contusio seu concussio dentis decidui). Az ilyen balesetről általában utólag szerzünk tudomást - a tejfog többnyire szürkés-barnás elszíneződése révén. A hazai előfordulási gyakoriság 3% körüli [13], A külföldi irodalom ezeket az eseteket a luxatiók között tárgyalja [1], bár az észlelés pillanatában ezek az elszürkült tejfogak teljesen szilárdak. Természetesen az elszíneződés bármilyen sérülés után bekövetkezhet [11], Kimutatható periapicális elváltozás esetén a gyökértömés a zavartalan fogváltás érdekében megkísérelhető.

I/3. A gyökér sérülésének (fractura radicis dentis decidui) előfordulási gyakoriságát a nemzetközi irodalom 2-4%-ra teszi [1], magyarországi vizsgálatok alapján azonban ennél jóval ritkább [4, 13], Az ellátás: esetleges sínezés.

Sérülések megoszlása

3. ábra. A sérülésfajták százalékos megoszlása.

Az alábbi sérülések a tejfogak elmozdulásával járnak: 11/1. Teljes kimozdulás (luxatió totalis dentis decidui) Elég gyakori sérülésfajta. Jelen esetben a hazai %-ok magasabbak mint a külföldi szakirodalomban fellelhető közlések [kb. 30% ill. 7-13%, 1, 13]. A lágyrészek is sérülhetnek, de ezek kis sebészi beavatkozások után jól gyógyulnak. Az ellátásban vannak ugyan replantációs kísérletek [6], de általában nem javasolják, mert a maradó csíra védelme fontosabbnak tűnik 114], A külföldi irodalom szerint [1] a helyfenntartók is mellőzhetők a metszők területén, bár esztétikai és logopédiai okok miatt gyakran fogpótlásra kényszerülünk |8], Ilyenkor persze ügyelnünk kell arra, hogy az állcsontok fejlődését ne akadályozzuk (4. ábra).

4. ábra. Ideiglenes, rugós akriláthíd |8|.

II/2. A tejfog részleges kimozdulása (luxatio partialis dentis decidui) Magyarországon a leggyakrabban regisztrált sérülésfajta, több mint 40%-os előfordulási gyakorisággal [13, 9], Külföldi adatokkal nehéz összehasonlítani, mert a szerzők többnyire ide sorolják az intrusiót is, amit mi - jellegzetességei miatt - inkább külön tárgyalunk, hasonlóan a német nyelvű irodalomhoz [16]. Az ellátást illetően hazánkban gyakrabban próbálkoznak a kimozdult tejfog rögzítésével [9], mint