Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE 94. évf. 3. sz. 2001. 89 ezt a külföldi irodalom javasolja. Ebben leginkább a hosszabb megfigyelést, súlyosabb esetben az extrax­­tiót ajánlják [1], II/3. A tejfogak intrusióját (intrusio dentis decidui) ten­gelyirányú eröbehatás okozza. A frissen észlelt akut eset elég ijesztő lehet a vérzés, a nagyfokú nyálzás va­lamint a gyermek és a hozzátartozó riadalma miatt. Azonnal nem mindig dönthető el, hogy nem történt-e totális luxatio, hiszen az adott szituációban rtg.-kép készítése nem javasolt. Magyarországi előfordulási gyakorisága a sérüléseken belül kb. 16%-os [4, 13]. A külföldi adatok jóval magasabbak, mivel itt a sub­luxatio, a luxatio partialis és az intrusiv luxatio össze­­keveredeik [1], Az irodalom megegyezik abban, hogy különösebb terápiát nem igényel. Többnyire fél éven belül a tejmetsző ismét eléri az okkluziós síkot [re­­eruption, 1, 4], Súlyos esetben, ha az intrudált tejfog nagymértékben veszélyezteti a maradó csírát, extrac­­tiót is javasolnak. A tejfog-balesetek következményei a fogváltás zavarai­ban, a homológ maradófog zománcfejlődési zavaraiban valamint az alaki deformitásokban mutatkoznak. A kö­vetkezményeket nehéz elkerülnünk. A nemzetközi iro­dalom 12-70%-ban számít valamilyen elváltozásra [1], Minél fiatalabb korban történik a baleset, annál valószí­nűbb a következmény (63%). Az egyes sérülésfajták közül az intrusiót tartják ebből a szempontból a legve­szélyesebbnek. Ezt 69%-ban követi valamilyen elválto­zás. A tejfog elhalása és a periapicális terület fertőző­dése bármely sérülés után kialakulhat. így a gyökérre­­zorpció zavara következtében fogváltásbeli anomáliák jöhetnek létre. A homológ maradófog atípusos helyen, a gingiva proprián vagy a fornixban jelenik meg (5. ábra). A krónikus gyulladás zománcfejlődési zavarokat is okozhat a homológ maradófogon, de ugyanilyen követ­kezményekkel járhat a mechanikai hatás is. Emiatt a kisfokú zománcfoltoktól kezdve [24, 15] a nagyobb mérvű elváltozásokon át [Turner-fog, 2] egészen a maradófog teljes deformitásáig terjedhetnek a követ­kezmények [12, 18], 5. ábra. A 21 fog atípusos eruptiója. 6. ábra. A 21 Turner-fog j8J. A már említett terápiás beavatkozásokon felül igen fontosnak tartjuk a sérült gyermekek folyamatos elle­nőrzését. Ugyanis minden törekvésünk ellenére gyak­ran előfordul, hogy a balesetet követő fogváltási rend­ellenességeket nem tudjuk kivédeni. Az ilyen esetek pedig a továbbiakban sebészi-ortodonciai ellátást igé­nyelnek [3, 4], Irodalom 1. Andreasen JO, Andreasen FM: Textbook and color atlas of traumatic injuries to the teeth. Munksgaard, Copenhagen 3rd ed. 1994; 151., 170., 219., 279., 315., 377., 383., 419., 737. 2. BOROS S: Fogászati pathológia. Medicina, Budapest, 1961; 22. 3. Dénes J, Hidasi Gy: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Sem­melweis Kiadó, Budapest, 1998; 90-95. 4. Dénes J, Hidasi Gy: A maradófogak retenciója és a terápia alapelvei. Fogorv Szle 1982; 75: 129-133. 5. Ellis RG: The Classification and Treatment of Injuries of the Teeth of Children. 4th ed. Chicago, Year Book Publishers, Inc., 1960; 18-21. 6. Filippi A, Pohl Y, Kirschner H: Replantation of avulsed primary anterior teeth: Treatment and limitations. ASDC. J Dent Child 1997; 272-275. 7. Finn BS: Clinical pedodontics. W.B. Saunderss Company Phi­ladelphia and London, 1967; 324-327. 8. Gábris K, Tarján I, Csörögi I: Data to dental trauma and treat­ment of injured primary teeth. I.A.P.D. XVI. Congress, Buenos- Aires, 1997; Abstract 231. 9. Gábris K és mtsai: Gyermekkori baleseti fogsérülések adatai. Magyar Fogorv 1999; 8: 270-276. 10. Garcia-GödöY F: A classification for traumatic injuries to pri­mary and permanent teeth. J Pedod 5, 1981; 5: 295. 11. Hetzer G, IrmischB: Einige Beobachtungen nach Milchzahnin­trusionen. Dtsch Stomatol 1971; 21: 35-39. 12. Hidasi Gy, Tarján I, Csörögi 1: About injuries to primary teeth. J Int Ass Dent Child 1986; 17: 77-80. 13. Hidasi Gy, Czukor J: Tejfogsérülések előfordulásának gyakori­sága. Fogorv Szle 1997; 90: 307-309. 14. Kiss RM, Czukor J: Dentalis traumák ellátása. Melania Kiadói Kft., Budapest, 1996; 22-25. 15. Koch G, Modéer T, Poulsen S: Kinderzahnheilkunde - ein klini­sches Konzept. Quintessenz Verlags-GmbH, Berlin, 1994; 293-294. 16. Künzel W, Toman J: Kinderzahnheilkunde und ihre Grenzge­­beite. Veb Verlag Volk und Gesundheit, Berlin, 1965; 359-361. 17. Makra Cs, Hidasi Gy, Paphalmy Zs: A gyermekfogászati gon­dozás feladatai komplex vizsgálataink alapján. Akadémiai Pályázat, 1983; 67.

Next

/
Thumbnails
Contents