Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 3. sz. 2001.87-90. Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika Tejfogak baleseti sérülései DR. HIDASI GYULA A prevalenciagörbe nem mutat szoros összefüggést az életkorral, az incidenciagrafikon szerint viszont 2-3 éves kor­ban történik a sérülések kb. 70%-a. Sérülések a tejfog elmozdulása nélkül: fractura coronae dentis decidui, contusio seu concussio dentis decidui fractura radicis dentis decidui. Sérülések a tejfog elmozdulásával: luxatio totalis dentis decidui, luxatio partialis dentis decidui, intrusio dentis decidui. A balesetek következményei a fogváltás zavaraiban, a homológ maradófog zománfejlődési zavaraiban valamint a nagyfokú deformitásokban mutatkoznak. Kulcsszavak: prevalencia, incidenda, periapikális elváltozások, a fogváltás zavarai, zománc hypoplasia, alaki deformi­tások A gyermek másfél-kétéves korától kezdve számítha­tunk a tejfogak baleseti sérüléseire. Hajlamosító té­nyezőnek minősül a felső front protractiója, melyet gyakran rossz szokások okoznak. Elöljáróban kijelent­hetjük, hogy a tejfogak baleseti sérüléseit külön kell tárgyalnunk, élesen elválasztva a maradófogak sé­rüléseitől. Azok a kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve, amelyek megpróbálják a „fiatalkori” jelző alkal­mazásával összemosni a tej- és a maradófogak sé­rüléseit. Nehezen fogadható el, ha 9 osztályba sorolják általában a sérüléseket, ahol a 9. vonatkozik a tejfo­gakra [7, 5]. Sajátos témakör, melynek minden rész­letkérdésére rányomja bélyegét a gyermek életkora (0-6, esetleg 0-8 év). A tejfogak sérüléseivel kapcsolatban az alábbi kérdé­sek merülnek fel a magyar és a külföldi szakirodalom­ban egyaránt: 1. A sérülések előfordulásának gyakorisága 2. Az egyes sérülésfajták és előfordulásuk százalé­kos megoszlása 3. Az esetek ellátása 4. A sérülések következményei Az előfordulás gyakoriságának irodalma meglehetősen heterogén és ellentmondásos. 2-6 éves korban talál­tak 10,9 %-os [22], 24,4 %-os [25] valamint 30%-os [1] előfordulási arányt is. Ennél magasabb gyakoriságot is leírtak ugyan, de az 1000-es létszám alatti beteg­anyagra vonatkozó vizsgálatokat ebben a témakörben nehéz figyelembe venni. Ráadásul többször is váloga­tott és vegyes fogazatú gyermekeket vizsgáltak, így a tej- és a maradófogak sérülései összemosódtak. Ma­gyar szerzők [17, 13] több ezer válogatás nélküli 2-6 éves gyermek vizsgálata alapján csak 3% körüli elő­fordulási arányt regisztráltak. Ezek az adatok az élet­korral nem mutatnak összefüggést. Ha ugyanis az életkorral való korrelációt akarjuk vizsgálni, akkor az akut eseteket kell feldolgoznunk a gyermekek életko­ra szerint. Ilyen vonatkozásban 2 és 3 éves korban találtak legmagasabb előfordulási arányt [21, 20, 23, 10, 19]. Ha általánosságban vizsgáljuk a gyermek­populációt, akkor kapjuk a prevalencia-görbét, ha viszont életkor szerint dolgozzuk fel az akut esete­ket, akkor adhatjuk meg az incidencia-grafikont (1. és 2. ábra). Az ilyen jellegű vizsgálatok alapján állapítható meg az is, hogy a balesetekben a felső metszők aránya 92%-os, a fiúk-lányok relációja pedig 60-40% [13], Sérülések életkor szerinti megoszlása I. 3 4 5 6 7 életkorié vokK’n ) 1. ábra. A prevalenciagörbe nem mutat összefüggést az életkorral. A szerkesztőség felkérésére írt összefoglaló referátum.

Next

/
Thumbnails
Contents