Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 2. sz. 2001.69-74. Debreceni Egyetem, Stomatológiai Klinika Antibiotikum alkalmazás a DOTE Stomatológiai Klinika Szájsebészeti Osztályán az elmúlt 10 év során (1989-1998) DR. KELENTEY BARNA, IMRE GYÖRGY*, DR. PÓTI SÁNDOR, DR. REDL PÁL, DR. KESZTHELYI GUSZTÁV A szájsebészetben, hasonlóan az orvostudomány más területeihez, széles körben alkalmaznak antibiotikumokat. Munkánk során az antibiotikum-felhasználást a DOTE Stomatológiai Klinika Szájsebészeti Osztályán vizsgáltuk viszszamenőleg 1989-1998. között. Dolgozatunkban csak az osztályra felvett betegek antibiotikus terápiáját vizsgáltuk, mert ez egyértelműen nyomon követhető volt. Az adatokat kórlapokból gyűjtöttük. Vizsgáltuk az antibiotikummal kezelt betegek számát az összbetegszámhoz viszonyítva, az életkort, a kezelési, illetve a lázas állapot időtartamát. Szintén néztük a választott antibiotikumokat, a tenyésztések gyakoriságát és azok eredményét, gyógyszer-túlérzékenység esetén a leggyakrabban használt alternatív szerek alkalmazását. A végső összesítésben mindezeket lebontottuk évekre ill. a leggyakoribb betegségekre. A vizsgálatba bevont leggyakoribb betegségek: fractura, abscessus, cysta, periostitis, fistula antroalveolaris-sinusitis chronica. A felhasználás mennyiségi paraméterét vizsgálva megállapítható, hogy összeségében, arányaiban nézve csökkent a felhasználás, de a betegszám az évek során folyamatosan emelkedett. Fracturáknál a kezelési időtartam az évek során csökkent (9-ről kb. 6. napra), az alkalmazott antibiotikum kezdetben penicillin volt, míg 1998-ban már laktamázgátlóval kombinált szélesspektrumú penicillin-származékot (Augmentint) adtak leggyakrabban. Abscessusok kezelésénél a leghatékonyabb az Amoxicillin volt (kb. 3 nap kezelési idő, 1 lázas nap). Cystáknál is jelentősen csökkent a kezelési napok száma (15-ről 5 napra). A terápiában átmeneti Amoxicillin túlsúly után szintén Augmentin került az első helyre. Periostitisnél is az Augmentin és Ampicillin voltak a terápia éllovasai (másodlagosan cefalosporinok). Fistula antroalveolarisnál is hasonló választás érvényesült (Augmentin, Aktil). Figyelemmel kell lenni arra, hogy az összfelhasználáshoz az utóbbi évek során még hozzájárul a sebészeti szisztémás antibiotikus profilaxis is. Mennyiségi és minőség változások figyelhetők meg tehát a szájsebészetben alkalmazott antibakteriális szerek rendelése tekintetében az általunk vizsgált időszakban. Kulcsszavak: antibiotikum, adagolás, szájsebészet antibiotikus profilaxis A komplex fogászati ellátás keretében gyakran alkalmaznak antibiotikumokat. A szájsebészeti osztályokon is a gyógyszeres terápia túlnyomó részét képezik. A készítményeket parenterálisan, majd szekvenciális terápiában adják. Az utóbbi években a rezisztencia növekedése és az újabb, korszerűbb (kevesebb mellékhatású, jobb farmakokinetikájú, szélesebb hatásspektrumú) származékok elterjedése következtében sokat változott az antibiotikum-terápia [7, 9, 10], Dolgozatunk elkészítésének célja az volt, hogy ezt a változást megfigyeljük, kövessük, és a főbb tendenciákra rámutassunk. Az antibiotikum-felhasználást a DOTE Stomatológiai Klinika Szájsebészeti Osztályán vizsgáltuk visszamenőleg 1989-1998 között. Felmérésünkben csak a fekvőbeteg osztályra felvett betegek antibiotikus terápiáját vizsgáltuk, mert ez egyértelműen nyomon követhető volt. Anyag és módszer Az antibiotikum-felhasználást a DOTE Stomatológiai Klinika Szájsebészeti Osztályán vizsgáltuk visszamenőleg 1989-1998 között. Néztük az antibiotikummal kezelt betegek számát, illetve az összbeteg-számot, az életkort, a kezelési időtartamot, a lázas napok számát. Rögzítettük továbbá a választott antibiotikumokat, (amelyek alkalmazása empirikusan vagy a tenyésztési eredmény birtokában célzottan történt), gyógyszertúlérzékenység esetén a leggyakrabban használt alternatív szerek alkalmazását. A végső összesítésben mindezeket lebontottuk évekre, illetve a leggyakoribb betegségekre. Az adatgyűjtést a kórlapok módszeres áttanulmányozása jelentette, mivel a vizsgált időszakban számítógépes adatfeldolgozás még nem volt. Az adatokat táblázatos formában rögzítettük, majd az adatok feldolgozásához * A közlemény megírásakor V. éves fogorvostan-hallgató. Érkezett: 2000. február 1. Elfogadva: 2001. március 26.
