Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-04-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 2. sz. 2001.53-57. Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika FOK. II. sz. Oktatási Részleg, Szájsebészet* A maradó számfeletti fogak előfordulási gyakorisága és kezelésük lehetőségei DR. GÁBRIS KATALIN, DR. TARJÁN ILDIKÓ, DR. FÁBIÁN GÁBOR, DR. KAÁN MIKLÓS, DR. SZAKÁLY TAMÁS, DR. OROSZ MIHÁLY* A maradó fogak hyperodontiájának előfordulása a nemzetközi publikációk adatai szerint 1-3%. A szerzők a Semmel­weis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján megjelent 6-18 év közötti - rendszerbetegségben nem szenvedő - páciensek 1875 OP-felvételét elemezték a számfeletti fogak előfordulási gyakoriságának megállapí­tása céljából. A vizsgált korosztályban 1,92% gyakoriságot találtak. A számfeletti fogak gyakoriságának sorrendje a következő volt: mesiodens, kismetsző, nagymetsző. A számfeletti fogak 77,8%-a a maxillában, 97,2%-a a frontfogak területén fordult elő. A számfeletti fogak kezelésében a legújabb sebészi-orthodontiai terápiás elveket alkalmazva két sikeres esetet ismertetnek. Kulcsszavak: számfeletti fog, mesiodens, előfordulási gyakoriság, kezelés, esetközlés A fogak számbeli rendellenességei a fogak fejlődési rendellenességeinek fő csoportjába tartoznak [7, 20], A számbeli rendellenességek: hyperodontia, hypodon­tia, kettőzött fogak, fogösszenövés. Az irodalmi adatok szerint - a gyakoriságot és a kezelést tekintve - a számbeli rendellenességeken belül a hyperodontia és a hypodontia jelentősége elsődleges (10). A maradó fogak hyperodontiájának gyakoriságára vo­natkozó különböző publikációk adatai viszonylag egy­ségesek: 1-3% közötti értékek ismeretesek [6, 14, 21]. A tejfogazatban való előfordulási gyakoriság ennél lé­nyegesen alacsonyabb; Yonezu és mtsai [27] 2733 hároméves japán gyermek vizsgálata során mindössze 0,07%-os gyakoriságot talált. A hyperodontiával foglalkozó dolgozatok döntő több­sége esetközlés [1, 2, 8, 11, 12, 16, 21, 28], A szerzők a tanulságos esetek ismertetése kapcsán foglalkoznak a hyperodontia etiológiájával, gyakoriságával, az esetek sebészeti (6,18), orthodontiai (4,5,13,20) kezelésével. A nemzetközi és a hazai szakirodalmat áttanulmá­nyozva ugyanakkor megállapítható, hogy nagyszámú mintával illetve átfogó statisztikai elemzéssel a 6-18 éves korosztályra vonatkozóan nem rendelkezünk, ezért célul tűztük ki az említett korosztályban a hypero­dontia gyakoriságának felmérését, valamint két eset ismertetésével a klinikánkon szerzett kezelés eredmé­nyeinek bemutatását. Anyag és módszer A Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fog­szabályozási Klinikáján gyermekfogászati és/vagy fogszabályozási kezelés céljából megjelent 6-18 év Érkezett: 2000. november 28. Elfogadva: 2001. február 20. közötti páciensek OP-felvételeit elemeztük. Össze­sen 1875 gyermek illetve fiatal ugyanannyi OP-fel­­vételét vizsgáltuk. A lányok száma 1083, a fiúk szá­ma 792 volt. Az elemzés során a hyperodontia tényét állapítottuk meg, konkrétan rögzítve az érintett ma­radó fogak illetve fogcsírák helyét, a számbeli rend­ellenesség milyenségét, számát, az esetleges hal­mozódást. Eredmények 1. Az 1875 OP-felvételen összesen 36 maradó számfeletti fogat találtunk. Számfeletti foga 31 páci­ensnek volt a következők szerint: 26 fő 1-1, 5 fő 2-2 számfeletti foggal rendelkezett. A vizsgált korosztály­ban a számfeletti fogak előfordulási gyakorisága 1,92%. 2. A felső fogívben a számfeletti fogak alak szerinti megoszlása: mesiodens: 12 kismetsző: 9 nagymetsző: 4 front területen atípusos fog: 2 kisőrlő: 1 3. Az alsó fogívben a számfeletti fogak forma sze­rinti típusai frontterületen atípusos fog: 6 metsző: 2 4. A számfeletti fogak 77,8%-át a maxillában ta­láltuk. 5. A számfeletti fogak 97,2%-a a frontfogak terüle­tén fordult elő.

Next

/
Thumbnails
Contents