Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 2. sz. 2001. 49 renciák (Boly: 2,5; Győr: 5,6 DMFT) azonban továbbra is jelentősek. A Cseh Köztársaságban a politikai átalakulás időszakában, 1987-1993 között jelentős „caries decline”-t észleltek [15], a 12 évesek DMFT átlagértéke 3,3-ról 2,7-re csökkent. Ennek magyarázatát a rendszeres iskolafogászati gondozásban és a fluoridtartalmú fogpaszták 50%-ról 94%-ra történt emelkedésében vélték megtalálni. A vizsgálati időszakot követő években azonban a caries prevalencia trendje, iránya megfordult, és 1998-ra ismét az eredeti 3,4 DMFT-re emelkedett [15], Csehországot ezért jelenleg a magas caries prevalenciájú, -rizikójú országok közé sorolják, ami azt is példázza, hogy a prevenciós aktivitás elhanyagolása esetén az elért eredmények nem maradnak állandóak. A caries-megbetegedés gyakorisága A „caries decline”-t a DMFT adatok összehasonlításával általában quantitativ módon jellemzik. A caries prevalencia eloszlása azonban qualitativ változásokra is rámutat, ezeknek a preventív programok tervezése során van jelentőségük. A caries prevalencia eloszlása az utóbbi időben két érdekes változást mutatott: kisebb lett a DMFT értékek regionális különbsége [16], valamint a fluordúsított ivóvizet fogyasztó és nem fogyasztó városok közötti prevalenciakülönbség [12, 39], Míg a 60-as, 70-es években az ivóvízfluorozás megszakítását mindig cariesszaporulat követte [22], addig ezek a változások a „caries decline” országokban nem következtek be [17, 32], Az NDK- ban az ivóvízfluorozás beszüntetése (1990-1993) után is folytatódott a caries prevalenca csökkenése [18], a már amúgy is alacsony DMFT értékek még kisebbek lettek, és az évszázad legalacsonyabb értékét érték el (2. ábra). A cariesprevenció eddigi „egyirányú utcája”, azaz iránya tehát nyilvánvalóan megváltozott. A különböző forrásokból hasznosítható fluoridok elegendőnek bizonyultak a caries-értékek alacsonyan tartásához. Az az epidemiológiai megfigyelés is új, hogy a „caries decline” országaiban a megnövekedett fluoridforrások hatására a cukor-caries viszony megfordult. A cukorfogyasztás és caries prevalencia között régebben észlelt összefüggés az indusztrializált országokban lassan megszűnt, míg a fejlődő országokra továbbra is érvényes maradt [42], A caries prevalencia az évi 35-40 kg/fő cukorfogyasztás ellenére a legtöbb országban erőteljesen csökkent. A quantitativ caries-csökkenés egyik legérdekesebb vonása, hogy a caries gyakorisága eltolódik, polarizálódik. Erre jellemző, hogy azonos korosztályon belül a szúrópróbaszerűen vizsgált csoport nagy része cariesmentes, vagy alacsony cariesindexeket mutat, és egy, relatíve kis csoportban halmozódik a megbetegedés gyakorisága és súlyossága is. A DMFT értékek ilyen eltolódását Ausztráliában, Európában és Észak-Amerikában egyaránt észlelték, és jellemzőnek találták a „caries decline” többi oszágaiban is [41], A 12-éveseknek általában 40-50%-a cariesmentes, hasonló nagyságú csoportban a DMFT értékek 1,0-3,0 között vannak, (melyek nagy része rágófelszíni caries), míg a maradék kis csoport 4,0-6,0 közötti (caries rizikócsoport) DMFT értékeket mutat, és a frontfogak is érintettek [16], Legújabban beszámolnak a „caries decline” országaiban az ún. „rejtett caries” jelenségéről, mely klinikailag épnek látszó felszín alatt, barázdazárók alatt, a zománc-dentin határon alámenő üreg kialakításával keletkezik [25, 28, 38], Gyakoriságát tekintve az esetek 10-20%-át adják meg, korai felismerésére röntgenfelvételt, elektromos, fluorescens-optikai és laser módszereket ajánlanak [24], 2. ábra. Az ivóvízfluorozás megszakításának (1972) és megszűntetésének (1990-1993) hatásai a DMFT értékekre négy keletnémet városban 1967-1999 között
