Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-04-01 / 2. szám

48

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 2. sz. 2001.

gazdag régiókban (1,5-6,8 ppm F), és 5,0-6,0 között van a délkeleti (0,1-0,06 ppm F) vidékeken [30], Lengyelországban, a lokális fluoridapplikáció, a barázdazárások és a fluoridos fogkrémek 70%-os aránya ellenére a 12 évesek caries prevalenciája 4,2-5,1 DMFT között volt. A „katasztrofális” helyzetet a gyermekek és serdülők „nyugati cariogen-modeH”-re átállt életmódváltozásának tulajdonítják [35],

Az epidemiológiai helyzet alapján tehát ma Európát két részre oszthatjuk:

1. alacsony caries prevalenciájú országokra (alacsony cariesrizikó), 1,7 DMFT körüli átlagértékkel és több mint 50% cariesmentes gyermekkel a 12 éves korosztályban,

2. magas caries prevalenciájú országokra (magas cariesrizikó), 4,1 DMFT átlagértékkel és 10% cariesmentes 12 évesekkel.

A caries-helyzet keleti-nyugati különbségeit, melyek egybecsengenek a populáció általános egészségügyi állapotával (várható élettartam, betegségek) a kelet-európai országok korlátozott egészségi esélyegyenlőségében látják, mely a politikai, gazdasági és szociális változások, valamint a GDP fokozatos csökkenése következtében alakult ki [40]. Az általános szájegészségi állapotot a legtöbb országban a nyugati „caries decline” országokhoz viszonyítva lényegesen rosszabbnak találták, és a feltételek ennek javítására alig állnak rendelkezésre.

Az utóbbi években két kelet-európai országban történtek kedvező változások a 12 évesek cariesviszonyaiban. Lettországban a széles körű nemzeti prevencióprogram bevezetése után Rigában a DMFT átlagérték 5,5-ről 3,9-re, és a maradó fogak extractióinak aránya 66%-kal csökkent [5], Pozitív változásról számolnak be Magyarországon is, ahol az 1985-ben észlelt 5,0 DMFT érték 1998-ra 3,8-ra csökkent [36], A regionális diffe1. ábra. Európai 12 éves gyermekek DMFT értékei 1996-2000 között. A kihúzott vonal a nyugati és keleti régió közötti határt (limes) jelzi.