Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 1. sz. 2001. 35 I. táblázat Összefüggés az egyes vizsgálók (A,B,C) első és második mérési sorozatának adatai között. (n=71) Kappa* Spearmankorreláció %-os egyezés d2 d3 d4 d2 d3 d4 A 1-2 vizsgálat 0,66 0,88 0,68 0,823 0,85 0,94 0,89 B 1-2 vizsgálat 0,72 0,79 0,60 0,763 0,87 0,90 0,86 C 1-2 vizsgálat 0,88 0,87 0,88 0,949 0,94 0,94 0,97 Átlag 0,75 0,84 0,72 0,845 0,88 0,93 0,91 *A Kappa-koefficiens értékek 0,4 alatt marginális reprodukálhatóságot, 0,4 és 0,7 között jó egyezést, míg 0,7 fölött kiváló reprodukálhatóságot jelentenek (9, 15). II. táblázat Összefüggés az egyes vizsgálók (A,B,C) által mért adatok között. (n= ■71) Kappa Spearmankorreláció %-os egyezés d2 d3 d4 d2 d3 d4 A -B vizsgáló 0,49 0,63 0,46 0,738 0,77 0,84 0,80 A -C vizsgáló 0,66 0,70 0,44 0,820 0,84 0,85 0,81 B -C vizsgáló 0,72 0,62 0,50 0,806 0,87 0,81 0,84 Átlag: 0,62 0,65 0,46 0,788 0,83 0,83 0,82 Megbeszélés A diagnosztikai eszközök által nyújtott adatok reprodukálhatósága elsődleges fontosságú [6], A kiértékelésre használt Kappa-statisztika a korábban gyakran alkalmazott százalékos egyezéssel szemben egy korrekciós eljárást alkalmaz a véletlen hatásának kompenzálására, ezért szigorúbb módszer. Ennek megfelelően a kapott értékek általában alacsonyabbak, mint a százalékos egyezés értékei. A Kappa-értékek 0,4 alatt marginális reprodukálhatóságot, 0,4 és 0,7 között jó egyezést, míg 0,7 fölött kiváló reprodukálhatóságot jelentenek [9, 15], A Kappa-koefficiens és a százalékos egyezés közti különbség érzékelésére a mindkét eljárással kapott értékeket feltüntettük az /. és II. táblázatban. A kapott vizsgálók közti (inter) és vizsgálón belüli (intra) Kappa-értékek jók, 0,4 és 0,9 közé esnek, a Spearman-korreláció értékei szintén magasak. Minthogy az irodalomban klinikai beteganyagon végzett hasonló vizsgálatot nem találtunk, eredményeinket Lussi és mtsai [21] in vitro adataival hasonlítottuk össze. Lussi Kappa-értékei kissé magasabbak voltak (a vizsgálókon belül: D2=0,88 D3=0,9, vizsgálók közt: D2=0,65 D3=0,73). A Spearman-korreláció esetén hasonló volt az összehasonlítás eredménye (vizsgálókon belül: 0,97, vizsgálók között 0,84). Figyelembe véve az in vitro és in vivo vizsgálatok közti eltérő körülményeket, a különbség elfogadható. A klinikai körülmények szigorúbb standardizálásával, jobban definiált fényszonda vezetéssel és jobb kalibrációval a reprodukálhatóság remélhetőleg tovább fokozható. Ha a reprodukálhatóságot más vizsgálómódszerek reprodukálhatóságával [19] hasonlítjuk össze, akkor a DIAGNOdenttel kapott értékek magasabbak. Szárnyas rtg.-felvételekkel végzett vizsgálatokkal Lussi és mtsai 0,55 (intra-) és 0,45 (inter-) Kappa-értékeket kaptak, míg megtekintéssel, megtekintés és szondázás kombinációjával a Kappa-értékek (0,18 és 0,49 közt mozogtak) még alacsonyabbak voltak. Verdonschot és mtsai [30] a rtg.- és elektromos ellenállásmérés eredményeit tanulmányozta. Két vizsgáló közt a rtg. esetében 0,38, az elektromos ellenállás mérés esetén pedig 0,79-es Kappa-értéket kaptak. Ekstrand és mtsai [7] rtg.-nel 0,79 (intra) és 0,58 (inter) Kappa- és 0,77-es Spearman-korrelációs értéket, míg elektromos ellenállásméréssel 0,72-es (intra) és 0,54-es (inter) Kappa-értéket és 0,81-es Spearman-korrelációs értéket kaptak. Az idézett irodalmi adatok és a saját eredményeink alapján úgy tűnik, hogy in vitro és in vivo elektromos ellenállásméréssel a Kappa-értékek kicsit magasabbak, de a rtg.-vizsgálatok értékei a különbözőségük ellenére is alacsonyabbak, mint a lézer fluoreszcens módszer reprodukálhatósági értékei. Úgy véljük, hogy a DIAGNOdent megfelelő gyakorlással hasznos segédeszköz lehet az occlusalis cariesek diagnosztizálásában. További előnye, hogy kereskedelmi forgalomban beszerezhető, így a napi klinikai rutinban is alkalmazható diagnosztikai eszköz.