Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-02-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 1. sz. 2001. 35 I. táblázat Összefüggés az egyes vizsgálók (A,B,C) első és második mérési sorozatának adatai között. (n=71) Kappa* Spearman­korreláció %-os egyezés d2 d3 d4 d2 d3 d4 A 1-2 vizsgálat 0,66 0,88 0,68 0,823 0,85 0,94 0,89 B 1-2 vizsgálat 0,72 0,79 0,60 0,763 0,87 0,90 0,86 C 1-2 vizsgálat 0,88 0,87 0,88 0,949 0,94 0,94 0,97 Átlag 0,75 0,84 0,72 0,845 0,88 0,93 0,91 *A Kappa-koefficiens értékek 0,4 alatt marginális reprodukálhatóságot, 0,4 és 0,7 között jó egyezést, míg 0,7 fölött kiváló reprodukálható­ságot jelentenek (9, 15). II. táblázat Összefüggés az egyes vizsgálók (A,B,C) által mért adatok között. (n= ■71) Kappa Spearman­korreláció %-os egyezés d2 d3 d4 d2 d3 d4 A -B vizsgáló 0,49 0,63 0,46 0,738 0,77 0,84 0,80 A -C vizsgáló 0,66 0,70 0,44 0,820 0,84 0,85 0,81 B -C vizsgáló 0,72 0,62 0,50 0,806 0,87 0,81 0,84 Átlag: 0,62 0,65 0,46 0,788 0,83 0,83 0,82 Megbeszélés A diagnosztikai eszközök által nyújtott adatok reprodu­kálhatósága elsődleges fontosságú [6], A kiértékelésre használt Kappa-statisztika a korábban gyakran alkal­mazott százalékos egyezéssel szemben egy korrekciós eljárást alkalmaz a véletlen hatásának kompenzálására, ezért szigorúbb módszer. Ennek megfelelően a kapott értékek általában alacsonyabbak, mint a százalékos egyezés értékei. A Kappa-értékek 0,4 alatt marginális reprodukálhatóságot, 0,4 és 0,7 között jó egyezést, míg 0,7 fölött kiváló reprodukálhatóságot jelentenek [9, 15], A Kappa-koefficiens és a százalékos egyezés közti különbség érzékelésére a mindkét eljárással kapott ér­tékeket feltüntettük az /. és II. táblázatban. A kapott vizs­gálók közti (inter) és vizsgálón belüli (intra) Kappa-értékek jók, 0,4 és 0,9 közé esnek, a Spearman-korreláció ér­tékei szintén magasak. Minthogy az irodalomban klinikai beteganyagon végzett hasonló vizsgálatot nem talál­tunk, eredményeinket Lussi és mtsai [21] in vitro ada­taival hasonlítottuk össze. Lussi Kappa-értékei kissé magasabbak voltak (a vizsgálókon belül: D2=0,88 D3=0,9, vizsgálók közt: D2=0,65 D3=0,73). A Spear­man-korreláció esetén hasonló volt az összehasonlítás eredménye (vizsgálókon belül: 0,97, vizsgálók között 0,84). Figyelembe véve az in vitro és in vivo vizsgála­tok közti eltérő körülményeket, a különbség elfogad­ható. A klinikai körülmények szigorúbb standardizálá­­sával, jobban definiált fényszonda vezetéssel és jobb kalibrációval a reprodukálhatóság remélhetőleg tovább fokozható. Ha a reprodukálhatóságot más vizsgálómódszerek reprodukálhatóságával [19] hasonlítjuk össze, akkor a DIAGNOdenttel kapott értékek magasabbak. Szárnyas rtg.-felvételekkel végzett vizsgálatokkal Lussi és mtsai 0,55 (intra-) és 0,45 (inter-) Kappa-értékeket kaptak, míg megtekintéssel, megtekintés és szondázás kombi­nációjával a Kappa-értékek (0,18 és 0,49 közt mozog­tak) még alacsonyabbak voltak. Verdonschot és mtsai [30] a rtg.- és elektromos el­lenállásmérés eredményeit tanulmányozta. Két vizsgáló közt a rtg. esetében 0,38, az elektromos ellenállás mé­rés esetén pedig 0,79-es Kappa-értéket kaptak. Ekstrand és mtsai [7] rtg.-nel 0,79 (intra) és 0,58 (inter) Kappa- és 0,77-es Spearman-korrelációs értéket, míg elekt­romos ellenállásméréssel 0,72-es (intra) és 0,54-es (inter) Kappa-értéket és 0,81-es Spearman-korrelációs értéket kaptak. Az idézett irodalmi adatok és a saját eredményeink alapján úgy tűnik, hogy in vitro és in vivo elektromos el­lenállásméréssel a Kappa-értékek kicsit magasabbak, de a rtg.-vizsgálatok értékei a különbözőségük ellenére is alacsonyabbak, mint a lézer fluoreszcens módszer repro­­dukálhatósági értékei. Úgy véljük, hogy a DIAGNOdent megfelelő gyakorlással hasznos segédeszköz lehet az occlusalis cariesek diagnosztizálásában. További előnye, hogy kereskedelmi forgalomban beszerezhető, így a napi klinikai rutinban is alkalmazható diagnosztikai eszköz.

Next

/
Thumbnails
Contents