Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-08-01 / 4. szám

148 FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 4. sz. 2001. A fog azonnali replantációja mellett döntöttünk, an­nak ellenére, hogy már az előző vizsgálatok elvégzése is nagy nehézségbe ütközött a gyermek magatartása miatt. A páciens megnyugtatására tett erőfeszítéseink rendre kudarcot vallottak, bár a szülő elmondása sze­rint a gyermek semmiféle fogászati múlttal, rossz ta­pasztalatokkal nem rendelkezett. Lokális anesztéziában az ujj enyhe nyomásával az előzőleg Gentamycin és fiziológiás sóoldatban ázó fo­gat helyére illesztettük, majd 0,5 mm átmérőjű ortho­­donciai dróttal és kompozíciós tömőanyagot használva azt 21 fogához rögzítettük. Kismetszőinek hiányában, a sín kiterjesztésére nem volt módunk. A tej szemfogak gyökerének feszívódása pedig oly mértékű volt, hogy ezek a sín viselésére alkalmatlannak bizonyultak. Te­­tanusz-toxoid emlékeztető oltás után, otthonában anti­­biotikus védelemről gondoskodtunk. A kontroll röntgen készítését a gyermek nagymértékű ellenállása miatt másnapra halasztottuk. A kezelésben a legnagyobb nehézséget a páciens magatartása jelentette. A szülővel folytatott négyszem­közti beszélgetés során megtudtuk, hogy kétéves kora óta problémát jelent gyermekük viselkedése, mely nem érte el azt a szintet, hogy intézeti gondozásba vételét szükségessé tette volna. Ismert hiperaktivitásos meg­betegedését otthonukban gyermekorvosuk segítségé­vel igyekszenek egyensúlyban tartani, napi 2 tabletta Ritalint (metilfenidát) szed. Kérésünkre még aznap ta­nácsért fordult kezelőorvosához annak érdekében, hogy a követéses vizsgálatokat a későbbiekben prob­lémamentesen elvégezhessük. A gyermeket hetenkénti visszahívással követtük. Igye­keztünk azt úgy irányítani, hogy mindig azonos időben, ugyanaz a kezelőszemélyzet végezhesse, a lehető leg­nyugodtabb feltételek mellett. Időt szakítva a gyermek­kel való beszélgetésre, játékra, hogy megszokhassa az őt körülvevő környezet mellett a vele foglalkozókat is. Segítségképpen a vizsgálatokat megelőzően fél órával a gyermek fél tabletta Seduxent (2,5 mg diaze­pam) kapott kezelőorvosa javaslatára. Megbeszélés Az ADH-szindrómás páciensek jellemzőit nehéz egy­ségesíteni, hiszen minden eset más és más. A DSM­­IV: is 3 alcsoportot különböztet meg, ezeken belül a domináns tünetek eltérőek. Fő tünetek a figyelemzavar (inattentivitás), az im­­pulzivitás és a hiperaktivitás. Figyelemzavarról akkor beszélhetünk, ha a gyermek gyakran nem fejezi be, amit elkezdett, nem figyel vagy figyelme könnyen elte­relhető. Emellett nehezen összpontosít és nemcsak a kötelező feladatoknál, hanem a játéktevékenység so­rán is. Impulzív a gyerek, ha gyakran cselekszik, mielőtt gon­dolkodna, sokszor vált egyik tevékenységről a másikra. Komoly ellenőrzésre van szüksége, gyakran közbeszól az órákon, nehezen várja ki a sorát bármely helyzet­ben. Fliperaktívnak tekintjük azt a gyermeket, aki állan­dóan mozog, nem ül meg egy helyben, rohangál, min­denre felmászik. Ezek a gyerekek alvás közben is so­kat mozognak. 4. Az egyéves kontroll röntgenfelvétele Az ADH-szindrómás gyermekek figyelmetlenségük és mozgékonyságuk miatt szignifikánsan többször szen­vednek el baleseti sérülést, mint egészséges kortár­saik [18], 3. A felhelyezett sín eltávolítás előtt

Next

/
Thumbnails
Contents