Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 3. sz. 2001. 101-106. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest Az odontotechnika oktatásának története a budapesti egyetemen DR. KÓBOR ANDRÁS, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, DR. LINNINGER MERCEDES, DR. GÖTZ GYÖRGY Az odontotechnika oktatása a budapesti egyetemen több mint 100 éves múltra tekint vissza. Irodalmi előzmények után a tárgy tanítása először Árkövy József Egyetemi Fogászati Intézetében indult el. A fogorvosok számára is fontos ismerete­ket Hattyasy Lajos oktatta, s ő tartotta a gyakorlati képzést is. Az odontotechnikai kutatás és oktatás első intézetét 1900-ban alapították az egyetemen belül. Vezetője a világ első (1899) odontotechnikai magántanára, Hattyasy lett. A tantárgy jelentőségét jelzi, hogy oktatására a teljes szakorvosi képzési idő mintegy 20%-át szánták. Az 1909-ben megnyílt Budapesti Stomatológiai Klinikán az odontotechnika elsajátítására jól felszerelt laboratórium, gyakorlótermek és applikáló terem állt a szakorvos jelöltek rendelkezésére. Az 1924-es, majd az 1936-os szakorvo­sokra vonatkozó törvények a képzés idejét három évre emelték. Az odontotechnika mellett önálló szakterület lett a fo­gászati fém- és anyagtan, valamint a restauratív protetika. Az odontotechnikai tárgyak oktatására 670 óta állt rendel­kezésre, mely a képzési idő 17%-a volt. Az oktatásban a kor jeles orvosai vettek részt, így többek között Salamon Henrik és Máthé Dénes, kiknek szakirodalmi munkássága is jelentős. A korábbi idegen nyelvű szakirodalmat felvál­tották a magyar szerzők munkái. A háború után a megváltozott társadalmi körülmények miatt 1952-ben új típusú fogorvosképzés indult az egyetemen. Az ötéves képzés szaktárgyai között az odontotechnika továbbra is jelentős szerepet kapott. Az oktatást segítette az 1952-ben megnyitott és folyamatosan bővített és modernizált tanlaboratórium. Itt a hallgatók fantomokon végzett fog­­technikai munkákkal sajátíthatják el a szakma alapfogásait. Az alaposabb gyakorlati ismeretek megszerzését szol­gálta a négyhetes szakmai gyakorlat is. Az odontotechnika oktatására szánt idő 370 óra volt. A tanulást a tankönyvek második generációjának megjelenése segítette. A tanári kart Földvári Imre és Huszár György neve fémjelzi. Az 1964-es évtől kezdődően a tárgy oktatására szánt idő egyre rövidült, majd 1967-ben megszűnt önálló tárgy lenni, beleolvadt a fogpótlástanba. A képzési idő 120 órára csökkent. így volt ez egészen 1996-ig, mikor is a preklinikai tan­tárgyakkal párhuzamosan ismét visszanyerte önállóságát, és ezzel egy időben terjedelme is növekedett. Ismét beve­zették a nyári szakmai gyakorlatot is. Ma az odontotechnikai tantárgyak oktatására összesen 300 óra áll rendelkezés­re, melynek jelentős részét az 1994-ben felújított tanlaboratóriumban tölthetik a hallgatók. Kulcsszavak: irodalmi előzmények, Egyetemi Fogászati Intézet, Odontotechnikai Laboratórium, Stomatológiai Klinika, tanredn, tananyag, tanlabor, tankönyvek, új típusú fogorvosképzés A pesti tudományegyetemen a fogászat oktatásának kezdete 1843-ra tehető, mikor is Nedelkó (Demeter) Döme nyilvános rendkívüli tanár engedélyt kapott a szakterület oktatására. Az előadások (melyek 1844-ben kezdődtek) témája a fogak anatómiája és a foghúzás volt. A technikai ismeretek nem szerepeltek a meghir­detett kurzus témái között [18]. Az odontotechnika első magyarországi publikációjá­nak tekinthetjük Turnovszky Frigyes magántanár 1856- ban megjelent, Handbuch der Zahn-Heilkunde und Zahn-Operationslehre című munkájának protetikai fe­jezetét, mely a mű egészéhez viszonyítva igen szerény terjedelmű [11], Ebben a kivehető lemezes fogpótlások anyagairól tesz említést. A kor másik szakirodalmi műve szintén egy egyete­men kívüli szakember, Pfeffermann Péter alkotása. A könyv 1864-ben jelent meg, címe: Fassliche Darstel­lung der gesammten Zahnheilkunde nach dem neue-Érkezett: 2000. július 3. Elfogadva: 2001. március 10. sfen Standpunkte. Az előszóban határozottan állást foglalt a mellett, hogy a fogorvosnak a fogtechnikát is ismernie kell abból a célból, hogy irányítani tudja tech­nikusát [10]. Barna Ignácnak, a fogászat magántanárának több kötetre tervezett, de csak első részében megjelent szak­­irodalmi művében, az 1871-ben kiadott Fogászatban nem találhatunk odontotechnikával foglalkozó részt. A fogá­szat egyetemi oktatása Nedelkó halálával 1882-ben megszűnt. A protetika és az odontotechnika szempontjából a kor jeles képviselője volt Abonyi József, Iszlai munka­társa. Az 1892-ben megjelentetett, A műfogászat rövid kézikönyve című munkája kizárólag a fogpótlásokkal foglalkozott [13]. Az 1881-ben a Flatvani utcában Iszlai és a Magyar ut­cában Árkövy által megkezdett magántanári tanfolya­mok tananyagában nem találkozunk az odontotechni-

Next

/
Thumbnails
Contents