Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 3. sz. 2001. 93 V. táblázat A leukoplakia prevalenciája magyarországi populációs mintákon Szerző Év Populációs minta Férfi Nő Összes vizsgált egyén n leuko% n leukoleuko% n plakia % plakia plakia Bruszt [11] 1962 felnőttek 7 községben 2713 122 7 2817 8 0,27 5 613 130 3,6 Bánóczy és mtsai [8] 1969 tüdőszűrő röntgen-vizsgálatok 7548 79 1 8784 15 0,17 16 332 94 0,57 Sonkodi és Tóth [36] 1974 textilmunkások 679 47 6,92 1145 4 0,35 2 124 51 2,4 Bánóczy és Rigó [9] 1991 tüdőszűrő röntgen-vizsgálatok 3358 73 2,14 4462 31 0,69 7 820 104 1,3 Dombi és mtsai [13] 1996 tüdőszűrő röntgen-vizsgálatok 2131 123 5,8 2903 44 1,5 5 034 167 3,3 VI. táblázat A leukoplakia gyakorisága dohányzók és nem dohányzók között Szerző Év Nem dohányzók Dohányzók Összes vizsgált egyén n leuko% n leuko% leuko% plakia plakia plakia Pindborg és mtsai [26] 1967 6669 2 0,03 3301 326 9,9 10000 328 3,2 Roed-Petersen és mtsai [30] 1972 5530 10 0,2 4452 281 6,3 9982 291 2,9 Baric és mtsai [4] 1982 443 17 3,8 482 110 22,8 925 127 13,7 Bánóczy és Rigó [9] 1991 5410 14 0,26 2410 90 3,73 7820 104 1,3 Dombi és mtsai [13] 1996 2350 5 0,22 2684 162 6,03 5034 167 3,3 A dohányzás előfordulási gyakorisága a szájüregi leukoplakiában, dohányosok aránya leukoplakiás betegcsoportokban Korai, főként Indiában és Dániában végzett leíró tanulmányok azt mutatták, hogy a dohányosok között oly magas a leukoplakia előfordulása, hogy kontrollok hiányában is, a dohányzást lehetséges kiváltó okként kell tekinteni [23], Renstrup [28] 90 leukoplakiás beteg között 23 dohányost talált (25,5%). Pindborg, Roed-Petersen és Renstrup [27] 32,3%-ban talált összefüggést vágott végű, rövid szivart szívó dán nőknél a szájfenékre lokalizált leukoplakiával. Négy magyarországi vizsgálatban a leukoplakiás csoportban a dohányosok aránya 82,0 és 100% között volt, ezzel szemben a teljes vizsgált csoportnak csak 30,8-53%-a dohányzott [9, 11, 13, 36], Dombi és mtsai [13] vizsgálataiban a leukoplakiás betegek 88%-a volt aktív dohányos, 9%-a már abbahagyta a dohányzást, 3%-a soha nem dohányzott, ezek az adatok a teljes mintában viszont 31, 22 és 47%-os arányt mutattak. A leukoplakia prevalenciája keresztmetszeti vizsgálatokban, a dohányzási szokások alapján Dohányzók és nem dohányzók szerint vizsgálva a leukoplakia előfordulási gyakoriságát, Indiában már a 60-as, 70-es években több ezer személy vizsgálata során nagyságrendekkel magasabb százalékos arányban észlelték a laesiót a dohányos csoportban (VI. táblázat). Baric és mtsai [4] 22,8%-ban találtak leukoplakiát a dohányzóknál, szemben a nem dohányzóknál észlelt 3,8%-kal. Magyarországon mindössze két, pontos, megbízható adatokat tartalmazó vizsgálat áll rendelkezésre a dohányzás és a leukoplakia összehasonlítására. Bánóczy és Rigó [9] vizsgálataiban a dohányosok leukoplakia prevalenciája 3,73, a nem dohányosoké 0,26-nak bizonyult. Dombi és mtsai [13] adatai szerint ez az arány dohányosoknál 6,03, nem dohányosoknál 0,22 volt. Dózis-hatás összefüggés A dózis-hatás összefüggést, tehát azt, hogy van-e kapcsolat a dohányzás mértéke és a leukoplakia-kockázat között, számos vizsgálatban kutatták [4], Bánóczy és Rigó [9] 104 leukoplakiás beteg között 13,5%-ban talált nem dohányzókat, a napi 1-10 cigarettát szívók között 9,6%-ban, napi 10 és annál több cigarettát szívóknál 76,9%-ban (VII. táblázat). Downer [14] 292 személy vizsgálatánál, 2,9%-os szájüregi leukoplakia prevalencia mellett, a becsült relatív kockázatot az erős dohányosoknál (napi 20 cigarettánál több) jelentősen pozitívnak és statisztikailag szignifikánsnak találta. A dohányosok aránya követéses vizsgálatokban Az idézett adatok nagy valószínűséggel bizonyították a dohányzás és a leukoplakia összefüggését. Számos vizsgálat alapján szoros kapcsolat áll fenn a dohányzás és a szájüregi rák között is. Annak megválaszolása azonban, hogy a dohányzás elösegíti-e a leukoplakia rákos elfajulását, nem ilyen egyértelmű. Régebbi, statisztikai módszereket még nem-, vagy kevéssé alkal-
