Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-02-01 / 2. szám

A mai napig több mint 50 betegen végeztünk Cerasorb beültetést. Munkánk célja a klinikai, radiológiai és hisztoldgiai vizsgálatok alapján bemutatni a kezdeti tapasztalatainkat, bizonyos mértékig retrospektive összehasonlítást téve más csontpótlókkal, anélkül, hogy azok tulajdonságait részletesen tárgyalnánk.

Beteganyag és módszer

Beteganyag: 1998. december és 1999. augusztus között 52 betegen végeztünk Cerasorbbal (egyedül vagy más anyaggal együtt) csontpótlást. Betegeink között 22 nő és 30 férfi volt. Átlagos életkoruk 37 év.

A következő beavatkozásokat végeztük el (1. táblázat):

1. táblázat

Diagnózis

Betegszám

Follicularis

cysta

2

19

Radicularis

15

Kerato

1

Incisivalis

1

Sinuselevatio

egyoldali

8

22

kétoldali

14

Augmentatio

7

Parodontalis tasak

4

Összesen:

52

Cysta-műtét utáni feltöltést 19 betegen végeztünk. Ebből 2 follicularis, 15 radicularis, 1 kerato- és 1 incisivalis cysta volt. Sinus ele vatiót 22 betegen végeztünk, ebből 8 egyoldali, 14 kétoldali volt. Augmentatiót 7 és parodontális tasakfeltöltést 4 betegen végeztünk.

9 esetben, mikor kétoldali hasonló beavatkozást végeztünk, csak az egyik oldalon alkalmaztunk Cerasorbot, a másik oldalon Algipore-t vagy saját csontot. (Egy kétoldali follicularis cysta esetében Cerasorb-Algipore volt a kombináció, 8 kétoldali sinuselevatio esetében Cerasorb-saját csont.) A saját csontot a csípőlapátból (amikor nagyobb mennyiségre volt szükség) vagy a műtéti területről csontkollektorral biztosítottuk.

Műtéti módszer: A cystectomia esetében szabályos Partsch II. műtétet végeztünk, és az üreget alapos excochleálás után töltöttük fel.

A sinuselevatio esetében Boyne és James eljárását [1] követtük, tehát az arcüreg facialis falán csontablakot készítettünk, melyet a sinusmembránnal együtt befelé nyomtunk az üregbe úgy, hogy az ablak fala az új üreg tetejét képezze, valamint úgy, hogy a sinus belső nyálkahártyája ne sérüljön.

47