Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
reláció helyzetéből, megközelítve a régi centrális okklúzió helyzetét („freedom in centric”) [15, 18]. Protrúzióban a hátsó fogak között is érintkezés van. Oldalmozgásokkor ún. keresztívbalansz (a munkaoldali érintkezések mellett balanszoldali érintkezések is vannak) és keresztfogbalansz (a munkaoldalon az alsó buccalis csücskök a felső buccalis csücskökkel, az alsó lingualis csücskök a felső palatinalis csücskökkel érintkeznek) tapasztalható. A módszer ismertetése A fogpótlási gyakorlatban először rögzítjük a centrális relációs helyzetet [1, 2, 4] és bejelöljük a fogfelállítás irányvonalait. Az arcíves meghatározás menete: Az arcív harapási villáját a felső viaszsáncba szúrjuk, ügyelve a középvonalra. A harapási villa szárát behúzzuk az arcív megfelelő csavarjába, de még nem rögzítjük. Az arcív condilaris mércéjét a pórus acusticus externusba helyezzük úgy, hogy mindkét mércén egyenlő távolság legyen a beosztáson, ezzel biztosítva az arcív szimmetrikusságát [10, 11]. Meghúzzuk a harapási villa csavarját, majd az orbitális tűt a margo infraorbitale legmélyebb pontjához illesztjük, és rögzítjük az arcíven (l.a) ábra). Az arcívet eltávolítjuk a pórus acusticus externusból, majd a laboratóriumba küldjük úgy, hogy azon a páciensnek megfelelően egyénileg rögzítve van a harapási villa és az orbitatű csavarja. l.a) ábra Az l.b) ábrán látható [20], hogy ha a mintákat arcív segítségével rögzítjük az artikulátorhoz, úgy azok okklúziós íve megfelel a páciens okklúziós ívének (A), ha azonban arcív nélkül történik a begipszelés, és az okklúziós ív sugara kisebb lesz (B), ez fals prematur érintkezést eredményezhet (nyilak). 24
