Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1. szám

l.b) ábra. Látható, hogy ha a mintákat arcív segítségével rögzítjük az artikulátorhoz, úgy azok okklúziós íve megfelel a páciens okklúziós ívének (A), ha azonban arcív nélkül történik a. begipszelés, és az okklúziós ív sugara kisebb lesz (B), ez fals prematur érintkezést eredményezhet (nyilak).

A minták artikulátorba gipszelése:

A Dentatus részlegesen egyéni értékekre beállítható NONARCON típusú artikulátor, ahol a fejecs a felső részen helyezkedik el, így a mandibulamozgások imitálása úgy történik, hogy a felső részt a kívánt mozgással ellentétes irányba mozdítjuk el. Begipszelés előtt az artikulátor szögeit középértékre állítjuk be: condylus sagittalis: 35°, condylus lateralis: 15°, simphysis sagittalis: 10°. Az artikulátor minden csavarját maximálisan zárt helyzetbe állítjuk. Az arcívet szimmetrikusan a pórus acusticus externusnak megfelelő gombocskához rögzítjük. Az orbitális tű hegye érinti az artikulátor orbitális tengelysík indikátorát. Ezt a harapási villa rögzítőcsavarján lévő elülső emelőcsavar állításával érik el (2. ábra). Először a felső mintát gipszelik be az arcívnek megfelelően. Majd az arcív eltávolítása után az alsó mintát a harapási sablonnak megfelelően.

A sagittalis fejecspálya egyéni értékre történő beállítása:

A laboratóriumból először csak a frontfogak felállítását kérjük. Majd ezt a frontfogakat tartalmazó próbafogsort a rendelőben szájba helyezzük, és először a frontfogak által megengedett maximális intercuspidatiós helyzetbe záratunk.

Ezután megkérjük a pácienst, hogy protrudálja az alsó állcsontját élharapásos helyzetig, és viasz segítségével rögzítjük ezt a helyzetet (3. ábra). A mintákhoz rögzítjük a harapási sablonokat, majd az alsó frontfogakra helyezzük a protrusiv viaszharapást. Az artikulátor con-25