Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-11-01 / 11. szám
A csoportok caries-érintettsége közötti különbségeket a caries-mentes fogazatúak összehasonlítása is alátámasztotta. Ez német viszonylatban 1995-ben 20%-ot ért el, tehát az 1997-es magyar érték több mint kétszeresét (II. táblázat). A fogazat rossz állapotát mutatja, hogy a vizsgált magyar résztvevők egyharmadának legalább egy foga hiányzott caries miatt. Ugyanerre utal a DMFT értéken belüli extrakciós arány is, mely a 18 éves német fiataloknál 0,05, míg az azonos korú magyaroknál 0,67-es MT értéket mutatott. Az FT értékek a németek és magyarok között lényeges különbséget nem mutattak. A 15-16 évesek FT értéke mindkét országban 3,5, a 17-18 éveseké 4,5 körül mozgott. II. táblázat A cariesmentes 15-18 éves fiatalok aránya, valamint az extractio nélküli 18 évesek aránya a vizsgált német és magyar populációban (%-ban) Életkor Német fiatalok Magyar fiatalok 1991 1995 1997 1999 DMFT = 0 15 12,6 20,1 7,0 _ 16 10,6 18,1 4,5 0,0 17 9,0--9,0 18 10,8--0,0 MT = 0 18 95,4--66,7 Megbeszélés és következtetések A két országban nyert caries-statisztikai adatokat nem lehet minden tekintetben összehasonlítani. Ez következik a vizsgálatok eltérő tervezéséből, a kalibrálás összehangolásának hiányából, valamint a fogorvosi vizsgálatok időbeli eltéréséből. Ennek ellenére az adatok összehasonlítása lehetőséget ad bizonyos trendek megállapítására, melyeket a gondozás megtervezésnél, a főbb irányvonalak kijelölésekor figyelembe kell venni. Tóth Károlynak [20] az 50-es, 60-as évekre kiterjedő irodalmi adatai jó betekintést nyújtanak a 5-16 évesek caries-prevalenciájába. Magyarország egy részére 1948-1965 között a 4,6-os DMFT átlagértékek, más részeire 1952-1967 között a 6,6-os DMFT értékek voltak jellemzők. Debrecenben ebben a korcsoportban 1951- ben 4,5, Budapesten 1954-ben 7,7 volt a DMFT érték. Szeged térségében később végzett felmérés alapján a DMFT értékek a 15-17 éves fiatalok között 1961-től (7,4 ill. 8,3 DMFT) 1987-ig (10,3 ill. 10,9 DMFT), 39,1 ill. 29,7%-kal növekedtek [17]. Összehasonlítható epidemiológiai alakulást mutat a Debrecenben végzett longitudinális vizsgálat. A 15-16 évesek 1997-es alapértékei kedvezőbbek, mint 1987-ben Szegeden, de viszonylag rövid idő alatt átlagosan 1,5—2 új caries keletkezett. Németország keleti részén - az európai országok többségéhez hasonlóan [18] — 1985—1995 között a vizsgáltak több mint 40%-ánál a fogszuvasodás 3,8-ról 2,5 DMFT-re, azaz 34,2%-kal csökkent, és a cariesmentesség aránya 40% volt [13]. Hazai szűrővizsgálataink során csak 66,6%-ban találtunk hiánytalan maradó fogazatot. Ebben a vonatkozásban figyelmet érdemel, hogy a WHO 2000-re a 18 évesek 85%-ának teljes fogazat-megtartását tűzte ki célul. A jelenlegi, 2010-re érvényes ja326
