Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-07-01 / 7. szám

Fogorvosi Szemle 92. 203-212. 1999. Pécsi Orvostudományi Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika (mb. igazgató: dr. Szabó Gyula egyetemi tanár), Pécs Budapesti Műszaki Egyetem, Műszaki Mechanikai Tanszék (igazgató: dr. Stépán Gábor egyetemi tanár), Budapest Implantációs műcsonk rögzítésbiztosításának modellje DR. SZABÓ GYULA, DR. KOCSIS LÁSZLÓ, DR. THAMM FRI­GYES, DR. SZÁNTÓ PÉTER, WOHLFART RICHÁRD és MIKE ANDRÁS Az osszeointegrált implantátumok egyre gyakrabban jelentik a fogor­vos kezelési tervében a választási lehetőséget a fogpótlások megtá­masztásában és elhorgonyzásában. A protetikai felépítmény ugyanis közvetlenül vagy a műcsonkon keresztül megbízhatóan csavarozható az implantátumtörzsre. A közbeeső műcsonkra a korona vagy a me­revítő rúd cementtel, illetve csavarral rögzíthető. Klinikai tapasztalataink szerint azonban különösen nehéz a mű­­csonkrögzítés szóló implantátumok fölött és a tengelykorrekciót kí­vánó műcsonkok alkalmazásakor. Ez utóbbiról a nemzetközi szakvé­lemény megállapítja ugyan, hogy a törzs és a nyak nagyfokú szögelté­rése a sebészi munkát minősíti [9], mégis a tengelykorrekciós mű­csonk sok esetben kötelező kompromisszum. Alapvető azonban ezek­ben az esetekben az implantátumokon az elfordulásgátlás kialakítása külső vagy belső hat-, illetve nyolcszögű felfekvő felülettel [13]. A csavarral rögzített felépítmény készítése a cementezhetóhöz képest még nehezebb feladat, mert a csavar pontosabb illesztést kíván. A csavar elhelyezéséhez szükséges vastagabb öntvénynél, különösen nem nemesfémötvözet öntése esetén sokkal nagyobb technikai pon­tatlanságot kell leküzdeni. Ebben az esetben a becsiszolás az öntvény illesztésekor gyakrabban sikertelen, mint a cementezhető koronák­nál. Nem véletlen tehát, hogy utánvizsgálati adatok szerint [12, 7] a műcsonkcsavar-lazulás 36,3%-os volt a 2,9%-os cementezett rögzíté­sekhez viszonyítva. A retrospektív és a prospektív vizsgálatokból [7, 2, 5, 11, 12] az is kitűnik, hogy a csavarlazulás még könnyen javítha­tó utánvizsgálati rendellenesség, azonban ebből kiindulva a fogpótlás súlyosabb és visszafordíthatatlan károsodása (mint pl. csavartörés) alakulhat ki később. Ötéves prospektív vizsgálat adatai szerint a Bra­­nemark Ceraone rendszernél nem volt csavarlazulás front- és felső praemolaris fogak pótlásakor [1]. Azonban a csavarlazulás klinikai Érkezett: 1999. január 4. Elfogadva: 1999. február 5. 203

Next

/
Thumbnails
Contents