Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

Fogorvosi Szemle 92. 137-142. 1999. Központi Stomatológiai Intézet (főigazgató: dr. Vágó Péter egyetemi docens), Budapest* Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Orálbiológiai Tanszék (igazgató: dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Budapest** Iowai Egyetem, Dows Fogorvostudományi Kutatóintézet (igazgató: dr. Squier, A. Christopher egyetemi tanár), Iowa City, USA A szájüregi leukoplakia permeabilitásának vizsgálata1 DR. DOMBI CSABA*, DR. BÁNÓCZY JOLÁN**, KRAMER, MARY, DR. WERTZ, W. PHILIPP, DR. SQUIER, A. CHRISTOPHER A szájüregi carcinoma mortalitása az Európai Unió legtöbb országá­ban, összehasonlítva az 1965-ös, 1977-es, és 1985-ös adatokat, drama­­tikusan emelkedő tendenciát mutat. Magyarországon 1980-ban a száj­üregi carcinomamortalitás az összes tumormortalitás 2,5%-át, 1988-ban már 3,4%-át képviselte, és férfiakban a hetedik leggyakoribb halálokot jelentette. Az USA-beli adatok hasonló növekedést mutatnak [4, 7]. Miután ismeretes, hogy korai diagnózis esetén a szájtumorok nagy része gyógyítható, és a túlélési arány erősen javítható, a kutatók régi törekvése olyan módszerek keresése, melyekkel az orális carcinomák korán diagnosztizálhatok, illetve már a praecancerosus esetek ki­szűrhetők és kezelésbe vehetők. A szájnyálkahártyahám egyik fő funkciója az alatta lévő szövetek és mirigyek védelme. Ezt a protektív szerepet alátámasztja az ép szájnyálkahártya szerkezete: a lamina propria összetétele és a hám­felszín típusa, mely külső anyagokkal szemben különböző átjárható­ságot, illetve barriert biztosít [8]. Az ép szájnyálkahártyahám permeabilitásának mérésére az Egye­sült Államokban (Dows Institute for Dental Research, University of Iowa) az utolsó évtizedben kifejlesztett módszerekkel nyert eredmé­nyek alapján megállapították, hogy az ép nyálkahártya permeabilitá­­sa legalacsonyabb a keratinizált (palatum, gingiva), és legmagasabb a nem keratinizált (szájfenék) területeken, és e régiókban a lipidek összetétele is különböző [5]. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a fo­gékonyabb, nem keratinizált szájnyálkahártya-területek külső ágen­sek, dohányzás és alkohol hatására könnyebben megbetegedhetnek, és segíthetik elő például a leukoplakia kialakulását [6, 9]. Nem isme-1 A munka OTKA T—025111 téma támogatással készült Érkezett: 1999. január 4. Elfogadva 1999. február 2. 137

Next

/
Thumbnails
Contents