Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
nyegesen több rossz szájhigiénéjű, destruktív parodontitisben szenvedő egyén fordult elő ebben a csoportban, mint a hasonló korú egészséges kontrollcsoportban [54]. Egy másik vizsgálat tanúsága szerint középkorú, parodontitisben szenvedő férfipopulációban szignifikánsan magasabb volt a fehérvérsejt-szám és a szérumfibrinogén-érték, mint a kontrollcsoportban [55, 56]. Egy, az USA-ban végzett 14 évet felölelő longitudinális vizsgálat szerint a fogágybetegségben szenvedő csoport körében 25%-kal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy koszorúérbetegség fejlődik ki, mint a fogágybetegségben nem szenvedő kontrollcsoportban [57]. Másik reprezentatív vizsgálat adatai alapján szoros összefüggést mutattak ki a hiányzó fogak száma és az agyvérzés gyakorisága között [58]. Loesche és mts. arra a konklúzióra jutottak, hogy a fogágybeteg mély ínytasakjaiban megbúvó baktériumflórából állandó, kis menynyiségű baktérium kerül a véráramba. Az ennek következtében megemelkedő fehérvérsejtszám és az állandó bakteriális toxinexpozíció olyan irányban befolyásolja az érfalat bélelő sejtek anyagcseréjét, a plazmalipoproteineket és az alvadási faktorok működését, melyek kedveznek a kóros véralvadásnak [59]. Egy közel 1200 egyént, 18 éven át követő vizsgálatsorozatban 207 egyénnél alakult ki koszorúérbetegség. Ennek során a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál a személyeknél, akiknek már a vizsgálat kezdetén minden foga körül 3 mm-nél mélyebb parodontalis tasakja volt, 3,6-szor nagyobb valószínűséggel alakult ki coronariabetegség, mint az ép ínyű társaiknál (6. ábra). Azoknál, akiknek a vizsgálat kezdetén már előrehaladott parodontalis csontpusztulásuk volt, kétszer gyakrabban fordult elő halálos kimenetelű coronariabetegség, mint a kontrolloknál (7. ábra), és nagyobb volt az agyvérzések incidenciája is [60] (8. ábra). A mély tasak baktériumflórája azonban nem csupán bizonyos keringések betegségekre hajlamosít, hanem egyes keringési betegségben vagy immunhiányos állapotban szenvedők körében közvetlen életveszélyt is jelent a parodontalis tasakokból kiinduló bakteriemia [61, 62]. Az Amerikai Szívsebész Társaság már a 70-es években kötelező érvényű protokollokat adott ki bizonyos szív- és keringési betegek fogászati-parodontológiai ellátásnak szabályairól. Hazánkban csak az utóbbi években születtek a Magyar Cardiologue Társaság és a Magyar Fogorvosok Egyesülete által közreadott kezelési protokollok, amelyek azonban még mindig nem hivatalos módszertani levelek. Nagyon fontos, hogy a magas rizikócsoportba tartozó betegeken műbillentyű, reumás és bacterialis endocardis utáni állapot, ízületi protézisek, immunhiányos állapotok) csak megfelelő antibiotikus védelemben végezhető minden olyan beavatkozás, mely átmeneti bacteriaemia veszélyével járna. Egy rágófog körüli 5 mm mély parodontalis tasak fala a szervezet számára több négyzetcentiméternyi szabad, nyitott sebfelszínt jelent, melyen keresztül több trillió mikroorganizmussal érintkezik [63]. 107