Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-04-01 / 4. szám

6. ábra. 1147 férfit 18 éven át követve 207-nél fordult elő coronariabetegség. A kumulatív coronariabetegség-incidencia összefüggést mutatott a vizsgált személyek átlagos alveolaris csontveszteségének mértékével. (Beck, J. és mts.: Periodontal disease and cardiovascular disease. J. Periodontol 67, 1123, 1996. közleménye nyomán)

Epidemiológiai felmérések szerint nagy valószínűséggel a fogágybetegség bizonyos mértékig felelősé tehető a koraszülésekért is. A destruktív parodontitisben szenvedő anyák körében kétszer gyakoribb volt a koraszülés, és szignifikánsan alacsonyabb volt az újszülöttek súlya is, mint a parodontitisben nem szenvedő kontrollcsoportban [64].

A fogágybetegség nem civilizációs ártalom, mivel a magas egészségügyi kultúrájú, fejlett ipari országokban alacsonyabb a betegség előfordulási gyakorisága és intenzitása. A vizsgálatok adatai szerint egy ország fogászati és általános egészségügyi kultúrája tükröződik a fogágybetegség epidemiológiai adataiban is. A modern parodontalis epidemiológiai kutatás más megvilágításba helyezte a dentális plakk szerepét a destruktív parodontitis etiopatogenezisében. Világossá vált, hogy a dentalis plakk mellett számos helyi és általános rizikótényező egyidejű jelenlétére van szükség ahhoz, hogy a plakk-baktériumok parodontalis tapadásveszteséget eredményező gyulladást indukáljanak. így a szervezet általános egészségi állapota alapvetően meghatározza a fogágykárosodás mértékét és súlyosságát. A fogágy-108